2018-ban a főtevékenységként halászatot és halgazdálkodást megjelölő vállalkozások száma a 2017-es visszaesést követően növekedésnek indult. 2018-ban 288 darab ilyen profilú vállalkozás működött az országban. Ezzel párhuzamosan a szektor összesített nettó árbevétele 2016 óta egyenletesen emelkedik, 2018-ban majdnem elérte a 18 milliárd forintot. A kedvező eredményeket egyértelműen a 2018. január 1-jén hatályba lépett Áfa csökkentés magyarázza. Szintén kedvező folyamatot jelez, hogy a bevételekkel párhuzamosan az alkalmazotti létszám is emelkedett, hiszen 2015-höt képest 2018-ban 247 fővel többen dolgoznak a hazai halgazdaságokban.

Szintén a cégek stabilitását támasztja alá, a felszámolás alá került vállalkozások rendkívül alacsony száma (2016-ban és 2017-ben összesen 1-1 ilyen cég akadt, míg 2018-ban összesen 5), valamint azon cégek csekély száma is, melyek ellen végrehajtási eljárást indítottak. 2017-ben 29 ilyen cég volt, ami a tavalyi évben 12 darabra mérséklődött. A cégfluktuációs index a vizsgált időszakban hektikusan alakult 7% és 12 % között, ami elmarad az országos átlagtól és a piaci szereplők stabilitását jelzi.

A piaci eredményeket leginkább befolyásoló tényező, a hazai halfogyasztási szokások ugyanakkor rendkívül lassan változnak a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet 2018 évről szóló statisztikai jelentése szerint. (forrás: new.magyarhal.hu) a hazai halfogyasztás még mindig elég erősen idényjellegű, leginkább a húsvéti és karácsonyi időszakban vásárolnak alapvetően halat a hazai fogyasztók. Az éves átlagos halfogyasztás 5-7 kg között mozog, ami még mindig messze elmarad az uniós átlag 20-22 kg-os értékétől. Fajok tekintetében pedig megdönthetetlennek tűnik a pontyfogyasztás túlsúlya, biztató viszont, hogy növekszik az érdeklődés a különböző feldolgozott, illetve konyhakész halászati termékek iránt.

Kedvező fejlemény a szektor jövőjével kapcsolatban, hogy idén tavasszal jelentették be, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban 18 milliárd forint közelébe emelkedhet a halászati ágazatot érintő pályázati források mértéke, ami az előző ciklushoz képest 10%-os növekedést jelent. Előreláthatólag az országba érkező halászati források 87 százalékáról a magyar irányító hatóság dönthet majd, míg 13 % marad Brüsszel hatáskörében marad. A következő ciklusban a termelő beruházások mellett akva-élelmiszeripari, állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági beruházásokra is tervezik kibővíteni a támogatásokat.

A hazai halászati és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar szereplőinek jövőjét a támogatások mellett a fogyasztási szokások megváltozása és az ezek elérése törekvő különböző kampányok sikeressége fogja meghatározni – zárja elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.