A magas jövedelműek részesedése a nemzeti jövedelemből jelentős mértékben növekedett a kilencvenes évek óta, miközben a lakosság alacsony jövedelmű felének a részesedése csökkent

- állapítja meg a DIW Berlin (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) tanulmánya. 

A 19. század végén bevezetett személyi jövedelemadó nyilvántartások alapján kimutatható hogyan alakult az idők folyamán a bérből, vállalkozási- és vagyoni bevételből álló bruttó jövedelem eloszlása a lakosság különböző rétegei között. 

A kilencvenes évek elején zárult valamelyest az olló a lakosság alacsony jövedelmű fele és a legmagasabb jövedelmű rétege között.

Elsősorban azért, mert a kelet-németországi alkalmazottak az egyesítéssel magasabb bérekhez jutottak, de viszonylag kevesen rendelkeztek közöttük kiemelkedően magas jövedelemmel

 - mutatott rá Charlotte Bartels, a DIW közgazdásza, a tanulmány szerzője. 

Nemsokára azonban fordult a kocka, mivel a keleti tartományokban csökkenésnek indult a gazdasági teljesítmény, az országos munkanélküliségi ráta pedig emelkedett.

A lakosság alacsony jövedelmű felének a részesedése a nemzeti jövedelemből így az 1995-ös 26 százalékról 17 százalékra csökkent 2013-ra, a legmagasabb jövedelmű tíz százalék részesedése pedig 32 százalékról 40 százalékra emelkedett, miközben a legfelső egy százalék részaránya 8 százalékról 13 százalékra nőtt. A felső egy százalék részaránya a vállalatok visszatartott, nyereségként ki nem fizetett jövedelmének a beszámításával még ennél is jóval nagyobb lenne. 

Nemzetközi összehasonlításban a német felső egy százalék részesedése nagyjából megegyezik a nagy-britanniaival, messze elmarad azonban az Egyesült Államokétól, ahol a nemzeti jövedelem egy ötödével egyenlő. 

A felső egy százalék jövedelmi részesedésének az emelkedésével párhuzamosan a vállalkozási és vagyoni bevételek gazdasági jelentősége is nőtt a bérekkel szemben. A vállalkozási és vagyoni bevételeknek a bérből és fizetésből származó bevételeknél gyorsabb növekedése a vagyonos rétegeknek kedvez. Ugyanígy Németország exportbevételének a növekedése is elsősorban a vagyonos osztálynál csapódik le. 

Charlotte Bartels szerint a jövedelmi olló szétnyílását az alsó jövedelmi rétegek vállalati eredményből való részesedésének a fokozásával lehetne megállítani és megfordítani.

(MTI)