A nemzetközi közösség segítségét kérik a Quaestor-károsultak, hogy az állami kártalanításon túl a felszámolási eljárásban is érvényesíthessék kártérítési igényüket – közölte az MSZP elnökhelyettese csütörtöki, a Parlament déli bejáratánál tartott sajtótájékoztatóján.

Szakács László - közel ötven, tiltakozó táblákkal összesereglett károsult jelenlétében emlékeztetett arra, hogy a felszámolás sorsára jutott brókercégnél 220 milliárd forint eltűnt, miközben a pórul járt ügyfelek száma elérte a 32 ezret. A politikus a Népszava érdeklődésére elmondta, hogy az állam a kártalanítási alapból a kisbefektetők kárának 17, illetve 25 százalékát fizette ki, majd elvették tőlük annak jogát, hogy saját követelésük után menjenek.

Olyan jogszabály született az ügyben, amelynek révén a károsultak az állami kártalanításon túl nem érvényesíthetik követelésüket a felszámolási eljárásban, vagy ha a felszámoló csalárdul járt el, akkor a felszámoló ellen sem. Erről küldenek a helyzetet ismertető levelet az Európai Parlament valamennyi képviselőjének, valamint a Budapesten akkreditált uniós és NATO-tag országok külképviseleteinek. Kérik, hogy adják vissza a károsultaktól elvett jogokat - mondta Szakács László. 

A sajtótájékoztatón ugyancsak részt vevő Kálmán-Pikó István, a Quaestor-károsultak képviselője lapunknak elmondta, hogy a levelet azért írták meg, mert az úgynevezett Sargentini-jelentésben „egy félmondat erejéig” szerepel a Quaestor-ügy is, és az a szándékuk, hogy a képviselők ennek a három esztendeje húzódó ügynek a részleteit is megismerjék. A károsultak képviselője azt állította, hogy az eltűnt Quaestor-vagyon már régen kormányközeli vállalkozóknál van, de ennek bizonyítékáról nem beszélt. Az már eddig is ismert volt, hogy egyes minisztériumokat, önkormányzatokat és a VIP-listán szereplőket olyan időpontban is kifizették, amikor a kisbefektetők előtt már zárva voltak a brókercég pénztárai. A károsultak képviselője szerinte ez is a jogállamiság magyarországi helyzetét illusztrálja. 

Szakács Lászlótól érdeklődtünk a ferencvárosi Duna-parton, a Csepel-szigettel szemben fekvő, egykori Quaestor-tulajdonú Duna City Projekt sorsa iránt. A 33 hektáros területet a felszámolás alól kivonták és a valós érték 10 százalékáért értékesítették a magyar államnak, pedig ennek reális értéke fedezetet nyújthatott volna a károsultak követelésének kielégítésére. A károsultak azt is sérelmezték, hogy a Quaestor-csoport vezetői közül senki nincs előzetes letartóztatásban, házi őrizetben vannak, illetve szabad lábon védekeznek.  (E sorok írója is találkozott a nagykörúti villamoson az elsőrendű vádlott Tarsoly Csabával, illetve a másodrendű vádlott feleségével.)

Ennek kapcsán megkérdeztük Pap Gábor ügyvédet, Tarsoly Csaba védőjét, hogy mit szól ahhoz, hogy egy ilyen nagy értékre elkövetett bűncselekmény kapcsán nem alkalmazzák az előzetes letartóztatást. Az ügyvéd a házi őrizetet is túlzottnak tartotta. A per állásáról elmondta, hogy  rendkívül lassan haladnak, a szép számú tanú közül még mindig az első kettő, legfontosabb tanú meghallgatásánál tartanak. Eközben a nem megfelelő nyomozati munka miatt a bíróságnak kell újabb és újabb  bizonyítékokat begyűjtenie. A peranyag óriási, több millió oldal terjedelmű. Ami az utóbbi időben újabb vádipontokkal egészült ki - így lehetetlen pillanatnyilag megmondani, hogy mikorra várható első fokú ítélet a brókerperben.

nepszava.hu