A magyar kormány a bányászati törvény tavaly év végi módosításával a legutolsó akadályt is eltávolította a palagáz kitermelése elől. 

Az európai államok többsége nem vállalja ennek a kockázatait. Felvetődik a kérdés: miért nem az elővigyázatosság a kormány legfontosabb szempontja alig négy évvel a kolontári vörösiszap-katasztrófa után?

A magyar kormány a környezetvédelmi aggályokat félresöpörve elkötelezte magát a palagáz mellett. Seszták Miklós fejlesztési miniszternek az általam feltett kérdésre adott válaszából kiderült, hogy hamarosan gőzerővel elindulhat a munka. 2014-ben a nyertes pályázókkal a „Battonya–Pusztaföldvár észak” és a „Szegedi-medence nyugat” területekre koncessziós szerződést kötöttek. További hat területen (Ebes, Nádudvar, Nagylengyel-nyugat, Okány-kelet, Okány-nyugat, Újléta) várható a koncessziós jog megadása, a jövőben pedig újabb koncessziók kiírását tervezi a minisztérium.

A hazai közvélemény előtt talán nem kellően ismert a palagáz „karrierje”, ami az USA-ból indult el. A palagáz kitermelése az 1970-es években kapott szárnyra. A hidraulikus repesztés technológiájának fejlődésével a palagáz mára teljesen átrendezte az energiahordozók piacát. Sokan a közeljövő egyik meghatározó energiaforrásaként tekintenek rá, a szakemberek azonban figyelmeztetnek: igen sok környezeti kockázatot hordoz magában ez az új, nehezen kontrollálható technológia. Magyarország az utóbbi évtizedben többször is szembesült a bányászat káros mellékhatásaival és olykor súlyos árat fizetett a nem előrelátó szabályozásért. Mind a Kolontárnál történt tragédiából, mind a határainkon túl okozott tiszai ciánszennyezésből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a környezetvédelmi szempontokat mérlegelő hatóság beleszólási jogát nem szabad csökkenteni. Igaz ez a palagáz kitermelésére is.

A palagáz apró buborékai a kőzetek pórusaiban találhatók, s a gáz azután gyűlik fel nagyobb mennyiségben, hogy szétroncsolják a tároló kőzetet. A repesztés során homokkal kevert vegyszeres vizet pumpálnak nagy nyomással a mélybe, a vegyszer oldja a kőzetet, a víz nyomása széttöri, a homok pedig nyitva tartja a repedéseket, hogy a lenyomott csövön keresztül kiszippanthassák az összegyűlt palagázt. A kőzet összetörésére szolgáló másik módszer a láncrobbantás. A palagáz kinyeréséhez használt víz és vegyszerek átszivároghatnak az ivóvizet biztosító talajrétegekbe, és így környezeti katasztrófát okozhatnak. A kitermelő cégek nagy többsége nem árulja el, hogy pontosan milyen vegyszereket alkalmaznak (pl. metanol, hidroklorid sav, xilol, benzol stb.). Az USA-ban több helyen tapasztalták a vezetékes víz begyulladását, s előfordult, hogy felrobbantak házak a felgyülemlő szivárgó metántól. A robbantásos technika akár földrengést is okozhat.

A palagáz-kitermelés lehetséges környezeti kárai, különösen a vízkészletek beszennyezésének veszélye miatt az európai országok többsége óvatos. Franciaországban ezrek tüntettek a palagáz kitermelése ellen, és 2011-ben a francia szenátus be is tiltotta azt.

Amikor egy kormány döntést hoz, hogy milyen új energiahordozókat támogat, fontos lenne a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele. Nem kevésbé az emberek széles körű tájékoztatása. A magyar kormányra ez nem jellemző. Paks után újabb pofont kaphat Magyarország biztonsága, s egyre kevesebb pénz, lehetőség marad a megújulóenergia-források kihasználására.

Dr. Aradszki András nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár a fenntartható fejlődés bizottság előtt azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy a környezetvédelmi hatóság továbbra is képes lesz a felszín alatti vizek megóvásával kapcsolatos feladatait ellátni, és azok elszennyeződése kizárt. Ezzel szemben a zöldhatóság álláspontja a palagázzal kapcsolatban egyértelmű, és nem véletlen, hogy most éppen ezt a hatóságot kapcsolják ki a döntési folyamatból. Az eddig hazánkban palagázkutatással foglalkozó kanadai cégnek korábban azért kellett leállnia, mert a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság megtiltotta a cégnek a hidraulikus rétegrepesztéses technológia alkalmazását. A döntésüket azzal indokolták, hogy a besajtolt víz két százalékban mérgező, allergén, mutagén, rákkeltő, környezetet károsító anyagokat tartalmaz.

Az LMP a bányászati törvény módosítása során kifejtette ellenvetéseit, melyeket a kétharmad lesöpört az asztalról. Fontos lenne, hogy a magyar kormány az EU-s palagáz-szabályozási ajánlást maradéktalanul teljesítse. A nagyarányú kitermelés megkezdése előtt a kormánynak a lakosság tudomására kell hoznia a kitermelendő energiahordozó előnyeit és hátrányait.

A kolontárihoz hasonló balesetek fontos tanulsága, hogy a kárelhárítás költségei az államra maradnak, a balesetekért felelős cégek igyekeznek kihátrálni ebből. Éppen ezért a palagázt érintő szabályozást szigorítani kell, nem pedig enyhíteni. Sajnos azonban a kormány az olcsó palagáz hamis ígéretének bűvölétében fölhagyott az elővigyázatossággal. Ezzel vállalta az akár emberéleteket is követelhető ipari katasztrófa és a milliárdos környezeti károk veszélyét.

Indokolt lenne uniós szintű tilalmat bevezetni a palagáz-kitermelésre, legalábbis addig, amíg pontos kutatások nem készülnek a környezeti kockázatokról.

A szerző az LMP parlamenti képviselője

nol.hu (Címlap: Marabu rajza)