Öldöklő verseny indult a vendégmunkásokért, Magyarország is beállt a sorba
Komoly vetélkedés alakult egyes európai országok között a szűkösen rendelkezésre álló vendégmunkásokért. - írja a napi.hu.
Illusztráció: MTI Fotó: Ujvári Sándor
A meccsben főként a kelet-közép-európai országok és Németország vesznek részt.
Európában az új évben éles verseny várható a vendégmunkásokért, a lengyel vállalatok azt akarják, hogy a varsói kormány hozzon olyan intézkedéseket, amelyek javítják esélyeiket a munkás kezek megszerzésére - írta a Rzeczpospolita. Fő ellenfeleik a cseh, a magyar és a német munkaadók. A legnagyobb forrás egyelőre Ukrajna, amely azt fontolgatja, hogy megkönnyíti állampolgárainak a kettős állampolgárság megszerzését.
A berlini kormány, a munkaadók és a szakszervezetek elfogadtak egy cselekvési tervet, amely 2020. március 1-jétől megkönnyíti a külföldiek alkalmazását. Egyebek mellett fel fogják gyorsítani a vízumkérelmek elbírálását.
Lengyelországban egyszerűsíteni akarják a vendégmunkások foglalkoztatását, ám az ezzel kapcsolatos jogszabály két éve nem készül el. A migrációs politika Lengyelországban megrekedt a megyei szinten
- panaszolja Arkadiusz Paczka, Monitoring Centrum munkáltatói szervezet igazgatója. Szerinte a külföldiek foglalkoztatásának felügyeletét a belügyminisztériumnak kellene ellátnia.
A munkaadók egyik kérése, hogy a jelenlegi hat hónap helyett 12 vagy akár 18 hónapra adjanak munkavállalási engedélyt a vendégmunkásoknak. A gond az - mint ahogy Stanislaw Szwed, a Család- és Munkaügyi minisztérium államtitkára emlékeztetett -, hogy a 12 hónapra való hosszabbításhoz meg kellene változtatni a munkaerő-piaci törvényt. A munkáltatóknak vannak egyszerűbben teljesíthető kéréseik is, például hogy ne legyen szükség új munkavállalási engedélyre, ha a vendégmunkás ugyanannál a vállalatnál új munkakörbe kerül.
Itthon is egyre több a vendégmunkás
Magyarországon 2019 november elején már az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak (OIF) adatgyűjtése szerint 43 881 ukrán rendelkezett munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel, az Európai Unión kívüli országokból Magyarországra érkező munkavállalók között ez a legmagasabb szám. A statisztika szerint a második legtöbb engedéllyel (6199) a szerbek rendelkeznek, a harmadik legtöbb dolgozót pedig Kína adja, 2965-öt.
A külföldi munkaerő behozatalát épp a kormány tette vonzóvá a termelővállalatoknak: 2017 júniusában léptek hatályba azok a törvények, amelyek lehetővé teszik, hogy a szomszédos országokból érkező, nem EU-s állampolgároknak bizonyos munkakörök betöltése esetén - elsősorban hiányszakmákban - nincs szüksége munkavállalási engedélyre Magyarországon, a mentesség 90 napra vonatkozik. Magát az engedélykérést is egyszerűsítették, hogy akár a tartós foglalkoztatás is megvalósuljon.
