"A legnagyobb hiba egy-két betelepülő multi közvetlen munkaerőigényeinek a kielégítésére koncentrálni" - mondta Boda György, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen, Nyíregyházán. Szerinte el kell dönteni, hogy összeszerelő ország szeretnénk lenni, vagy egy fejlett társadalom. Előbbihez elég az alacsony képzettségi szint, utóbbihoz azonban komoly változások kellenek.

- emelte ki Boda, aki szerint egyelőre éppen csak tartani tudjuk a lépést a régióval.

A regionális munkaerő-piaci trendeket tekintve Artner Annamária, a Magyar Tudományos Akadémia KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa kiemelte: Magyarország az elmúlt tíz évben felzárkózott az uniós átlaghoz a foglalkoztatási rátában. Azonban a bérnövekedés ellenére lemaradtak a keresetek Magyarországon. Az egy alkalmazottra jutó munkakompenzációban (ez a teljes munkáért kapott jövedelem) 2008-ban az EU-országok közül a 21. helyen voltunk, mostanra azonban a 27. helyre estünk vissza. Mindez nem is meglepő, hiszen a termelékenységben 2010-hez képest a leggyengébben teljesítünk az egész régióban.

Boda György előadásában bemutatta a közepes jövedelem csapdáját, kiemelve, hogy a gyártás hozzáadott értéke alacsony, miközben Magyarország egyre inkább a gyártásra koncentrál. Az alap- és alkalmazott kutatás, illetve pl. a marketing, márkaépítés hozzáadott értéke magas, azonban a termelésé alacsony - mutatott rá a szakértő, hozzátéve, hogy a gyártás képzési- és tőkeigénye alacsony, miközben a többi folyamatnál magas. Szerinte akkor lehetne kitörni a közepes jövedelem csapdájából, ha nem a gyártásra koncentrálnánk.

A közepes jövedelem csapdájából képzéssel lehet kitörni

- vélekedett Boda, aki szerint Magyarország az Ipar. 4.0. küszöbén a legsebezhetőbb helyzetben lehet, épp a gyártás előtérbe helyezése miatt, vagyis önként sétálunk bele a közepes jövedelem csapdájába. (portfolio.hu)