Olyan meleg van, hogy ez átrajzolja a magyarok ingatlanigényeit
Soha nem látott kánikula tombol Magyarországon, ami az ingatlanpiacra is hatást gyakorol. Az Eurostat adataiból kiderült, hogy 1979 és 2021 között majdnem háromszorosára nőtt a hűtési igényt kifejező hűtési index, emellett viszont a fűtési igény csökkent. Amennyiben állandósul a 40 fok körüli nyári hőmérséklet, elképzelhető, hogy az emberek ingatlanigényeit is formálni fogják.
A kép illusztráció! - Forrás: atv.hu
Az évek leforgása alatt hazánkban is változik a klíma, egyre jobban emelkedik az átlaghőmérséklet, a nyarak hossza megnövekszik, a négy évszak kettőre redukálódik.
AZ EUROSTAT ADATAI SZERINT MAGYARORSZÁGON HATSZOROSÁRA NÖVEKEDETT A HŰTÉSI IGÉNYT KIFEJEZŐ KOMPLEX MUTATÓ ÉRTÉKE 1979 ÓTA.
Ezek olyan komplex mutatók, amelyek az épületek hűtési és fűtési energiafogyasztásának helyes értelmezését segítik. A fűtési foknapok (Heating degree days, HDD) és a hűtési foknapok (cooling degree days, CDD) olyan időjárás-alapú mutatók, amellyel meghatározható az épületek energiaszükséglete fűtési és hűtési szempontból is.
A Portfolio beszámolójából kiderül, hogy amikor egy országban vagy az évek változásával magasabb lesz a hűtési foknap mutató (CDD), akkor az azt jelenti, hogy egy adott épületnek nagyobb lesz a hűtési igénye, mivel gyakoribbá válik a magasabb, (24 °C feletti) hőmérséklet. Ezzel szemben az Eurostat fűtési foknap mutatójának változása azt jelzi, hogy nagyobb fűtési igénye lesz egy adott épületnek, ha gyakrabban megy 15 °C alá a hőmérséklet, amennyiben viszont ritkábban, úgy a fűtési igény is kisebb lesz.
AZ ELŐZŐ ÉV ADATAIT FIGYELEMBE VÉVE MÁLTA, CIPRUS ÉS GÖRÖGORSZÁG NEVE MELLETT VANNAK A LEGMAGASABB ÉRTÉKEK, A LISTÁN MAGYARORSZÁG A NYOLCADIK HELYEN TALÁLHATÓ, AMI EURÓPA LEGMELEGEBB ORSZÁGAI KÖZÉ EMELI HAZÁNKAT.
Jelenleg égető kérdése a magyar gazdaságnak a rezsicsökkentés eltörlésének kérdése, ami mindenkit lázban tart. Az emelkedő gáz- és energiaárak egyik következménye, hogy a hőérzetet javító praktikák a korábbinál is fontosabbá válnak, hiszen például a légkondi növelheti fogyasztásunkat.
Az ingatlanpiaci hatás
Amint arra a Portfolio rávilágított, a felmelegedés és klímaváltozás mellett a növekvő rezsiköltségek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az otthonkeresők körében még inkább felértékelődnek a fenntarthatóbb otthonok, hiszen ezek jellemzően úgy biztosítják télen és nyáron is az optimális klímát, hogy alacsonyabb a károsanyag-kibocsátásuk és energiafelhasználásuk, ezzel pedig csökkentik az épület fenntartási költségeit is.
Az új építésű lakások esetében a kereslet és kínálat találkozását segíti elő, hogy a többszöri határidőmódosítás után életbe lépett szabályozás értelmében 2022. július 1-től az új építésű ingatlanok már csak akkor kaphatnak használatbavételi engedélyt, ha megfelelnek a minimum BB energetikai besorolás követelményeinek.
A jogszabályváltozásnak köszönhetően a fenntarthatóság kritériumainak megfelelő lakások száma várhatóan növekedésnek indulhat, az viszont tény, hogy mindezek ellenére a magyar otthonok túlnyomó többsége korszerűtlen.
Ennek fényében még inkább felértékelődnek a házi praktikák szerepe, mint az éjszakai szellőztetés, a főzés minimalizálása vagy a nem használt berendezések lekapcsolása. Az Otthonfelújítás keretein belül az év végéig igénybe vehetők a nyílászárók cseréje, az utólagos szigetelés, vagy a fűtési rendszer felújítása – idézi az oldal Valkó Dávidot, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjét. (Index)
