Néhány hete felkerült a Youtube-ra egy kétperces részlet az 1993-as, első Szárszói Találkozóról készült filmből, melyen György Péter számon kéri Orbán Viktort, hogy mi lett az akkor még liberális Fidesszel.

Az atv.hu kérésére Elbert Márta, a 70 perces film rendezője készített egy összefoglalót és megkérdeztek néhány akkori résztvevőt a 22 évvel ezelőtti események utóhatásáról.

Orbán Viktor úgy érezte, csapdába csalták az 1993-as Szárszói Találkozón, amikor Gyögy Péter esztéta 

A videót itt nézheti meg >>>

Orbán Viktor úgy érezte, csapdába csalták az 1993-as Szárszói Találkozón, amikor Gyögy Péter esztéta váratlanul nekiszegezte a kérdést: mi lett a liberális Fidesszel, hogyan vált részesévé az állami vagyon elherdálásának, mi történt a székházzal.      

Orbán a nyilvános vita után a Fekete Doboz riporterének azt mondta, nem viseli el, ha olyan morális helyzetbe hozzák, hogy például arra a kérdésre kell felelnie, igaz-e, hogy lopni jár a boltba. "Nem hiszem, hogy paranoid vagyok, de vannak helyzetek, amiket nem viselek el", nyilatkozza a jelenlegi miniszterelnök a felvételen.  

Kerényi majdnem hazavágta

„Értelmiségi találkozót hívtam össze, bár nem szeretem ezt a szót. Az akkori politikai helyzetben sokan féltek, hogy valamilyen mozgalmat szeretnék elindítani, de nem ez volt a célom: szellemes és nyugodt hangnemű beszélgetésekre hívtam a résztvevőket, a médiaháború kellős közepén”, mondta lapunknak Farkasházy Tivadar, az esemény házigazdája. Nem politikai beállítottság alapján állította össze a vendéglistát, igyekezett minél több eltérő gondolkodású embert összehozni a kertben. „Baloldaliak mellett sok SZDSZ-es, több fideszes, kisgazda, s néhány KDNP-s, MDF-es politikus is eljött.”

„Az első, 1993-as találkozó háromnapos volt, körülbelül 400 vendég vett részt rajta, köztük felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági magyarok”, emlékszik vissza Farkasházy, aki házigazdaként úgy gondolja, részben ő is felelős a György Péter és Orbán Viktor közötti nézeteltérésnek. „Annyi volt a szerveznivaló, hogy nem készítettem elő megfelelően a bemutatkozó előadásokat, hagytam, hogy spontán alakuljanak. Kerényi Imre volt az egyik első felszólaló, aki arról beszélt, hogy meg kell szüntetni a katonaságot, mire Lengyel László a fejét fogva kirohant, azt suttogva: te jó ég, hova kerültem! Kétségbeesett arcomat látva György Péter intett nekem, hogy ő majd feldobja a beszélgetést: kemény szavakkal kérte számon a székház ügyet Orbántól, amire talán nem ez lett volna a legmegfelelőbb alkalom”, mondta Farkasházy.

Azóta is gyanakszik

A találkozón ugyanis jóval több SZDSZ-es szimpatizáns volt jelen, mint fideszes, ezért „a liberálisok vidéki kistestvéreként” tekintettek a Fideszre. „Elképzelhető, hogy György Péter csak a pillanatnyi hangulat miatt hozta szóba a dolgot, egy biztos, velem nem beszélte meg, és némi pénzt is rátennék, hogy másokkal sem. A kertben lévő létszámbeli fölényt pedig semmiképpen sem éreztettem volna Orbánnal és társaival. Nagy baklövés volt részükről, hogy nem ismerték fel Viktor politikai jövőjét.”

Farkasházyt rosszul érintette, hogy Orbán úgy érezte, előre megszervezett csapdába csalták, mert ez egyáltalán nem igaz. „Ez György Péter egyéni akciója volt. De Orbán akkor is és azóta is folyamatosan cselszövéseket és merényleteken lát maga körül”, tette hozzá a házigazda.

A szemétkuka effektus

A beszélgetés moderátora Havas Henrik volt: „Ott ültem a katonai sátor előtt a dög melegben. Amikor Kerényi felvetette, hogy meg kellene szüntetni a hadsereget, hiszen csupa baráti ország vesz körül, valaki megkérdezte, hogy mi lesz, ha mégis megtámadják Magyarországot, mire Kerényi azt mondta: Az ilyen, az szégyellje magát. Na, ezek után következett az izgága György Péter, akiről sokan azt se tudták, hogy kicsoda”, mesélte az atv.hu-nak Havas. A műsorvezető úgy emlékszik, hogy György Péter számonkérése után Orbán megsértődött, és ez a nap hátralévő részében is látszott rajta. Előzőleg egyébként – legalábbis Havas ezt hallotta – Fábry Sándor is belekötött Orbánba, akinek így eleve nem volt túl jó a hangulata.

Arra a kérdésre, hogy a szárszói eset hozzájárult-e Orbán és a balliberális véleményformálók viszonyának megromlásához, Havas azt mondta: valószínűleg igen, de szerinte még inkább hozzájárulhatott az az általános viszonyulás, amit a Magyar Hírlapban fogalmazott meg Gádor Iván, amikor azt írta a Fideszről, hogy „a szemétkosárból szedtünk ki titeket, és ugyanoda dobunk vissza.” „Szerintem innentől kezdve vált gyanakvóvá a sajtóval kapcsolatban Orbán, mert Szárszón azt élte meg, amiről Gádor írt”, magyarázta Havas. „Antall József nem gyűlölte a sajtót, viszont lenézte, mert nem értette. Orbán nem nézi le, mert nagyon is megértette a jelentőségét, de nem szereti”, tette hozzá a műsorvezető.

Inkább az utolsó csepp

Fodor Gábor szerint nem „Szárszó” volt a fordulópont Orbán Viktor és az úgynevezett balliberális értelmiség kapcsolatában, hanem inkább az utolsó csepp a pohárban, egy olyan esemény, amivel lezárult egy folyamat.

A politikus szerint Orbán Viktor és az értelmiség között már 1990-től kezdődően számos olyan konfliktushelyzet alakult ki, amely elvezetett ahhoz a helyzethez, hogy a Fidesz vezetője eldönthette, szakít ezzel a társasággal. Fodor szerint ebben voltak olyan sértő helyzetek is, amelyek ugyan az értelmiségiek részéről jogosak voltak, ugyanakkor személyesen nagyon bánthatták Orbán Viktor önérzetét, akinek amúgy is elég komplexusos viszonya volt vezető értelmiségiekkel.  

„Az első szabadon választott parlament alakuló ülésén Haraszti Miklós mindenki előtt elkezdte igazgatni Orbán Viktor kicsit csálé nyakkendőjét. Sem Viktor, sem én nem használtunk korábban nyakkendőt. Magam úgy kértem kölcsön egyet Vágvölgyi Andrástól. Sértő volt ez nyilvános nyakkendő igazgatás, és néhány év alatt több tucat, nem teljesen alaptalan, de apró sértés érte Viktort” – igyekezett Fodor folyamatában bemutatni a jelenséget.

Jogos, de megszégyenítő 

György Péter felszólalása jogos kérdéseket feszegetett, de Fodor Gábor számára utólag is nyilvános megszégyenítésnek, tetemre hívásnak tűnt. Bár ekkor már komoly feszültség volt kettejük – Orbán és Fodor – között a Fidesz politikai iránya és személyi kérdések miatt, együtt utaztak le Balatonszárszóra, illetve vissza Budapestre. Fodor emlékei szerint visszafelé Orbán végig dühös volt, és azt magyarázta, hogy ez az értelmiség kezelhetetlen, csak az önös érdekeik vezérlik, és a Fidesz ellenségei.

„Már ekkor jellemző volt, hogy a személyét ért kritikát azonosította a Fidesz egészét ért kritikával. Jelenleg ez a helyzetértékelés úgy néz ki, hogy aki őt bírálja, az a magyar nemzetet bírálja” – tette hozzá Fodor Gábor.   

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz-MDF székházügye miatti kritikák mennyire voltak jogosak abban a helyzetben, amikor az MSZP az MSZMP pártvagyon egy részét átmentette, illetve hogy pénz nélkül miként lehetett volna kampányolni az újra népszerű szocialistákkal szemben, Fodor azt válaszolta: valóban jogos dilemmája volt az antikommunista pártoknak, hogy miként tudnak megvívni az MSZP-vel, de a „simicskizmus” is hasonló morális kérdéseket vetett fel. „Mi, a Fidesz vezetői sem tudtuk, hogy milyen paktum állt a Fidesz-MDF székházügy mögött, ami Simicska Lajos első látványos húzása volt, a simicskizmus iskolapéldája. György Péter felvetése nem volt jogalap nélküli”, mondta az atv.hu-nak a liberális politikus.  

A portál kereste György Pétert is. Az esztéta csak annyit mondott, hogy több évtized után nem kívánja értékelni a Balatonszárszón történteket.