A független intézmény által nem ellenőrzött kormányzati eredmények a rendszerváltás előtti választásokra emlékeztetnek. A feltett kérdésekre előre megadott 3-4 válasz közül a kormány által preferált opció jellemzően 60, vagy akár 80-90 százalékos egyetértéssel találkozott a kérdőiveket visszaküldők körében. A kérdések alapján már akkoriban is úgy tűnt, a kormány inkább önigazolásra használja a konzultációkat a később bevezetett intézkedésekhez, mint valódi felmérésre.

A dokumentum szerint a gazdasági konzultáció során hatvan százalék feletti egyetértés fogadta például azt, hogy nem kell támogatni a nyugdíjas korúak munkavállalását, vagy azt, hogy a szocpolt nem kell kiterjeszteni autóvásárlásra. Az pedig 80 százalék feletti eredményt ért el, hogy a kisvállalkozásokat átalányadózással kell támogatni, továbbra is jelentős mértékben meg kell adóztatni a nagyvállalatokat és a bankokat, még ha ellentétes is az EU elvárásaival, és persze az is, hogy az államnak folyamatosan növelnie kell a minimálbért.

Szintén 80 százalék feletti támogatást kapott, hogy kapjanak adókedvezményt azok a vállalkozások, amelyek új munkahelyeket teremtenek, mégpedig a foglalkoztatás bővülésének arányában, és az is, hogy legyenek szabad vállalkozási zónák az országban. A kérdőíveket visszaküldők csaknem egyöntetűen, 87 százalékos arányban követelték a kormánytól, hogy az állam tegyen lépéseket a monopóliumok visszaszorítására, hogy a kisebb vállalkozásoknak is legyen esélyük. Azt pedig a nép több mint 93 százaléka kérte, hogy a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatásokat biztosító cégek legyenek köztulajdonban és ne törekedjenek üzleti profitra, és azt is hasonló arányban követelték, hogy a kormány védje meg a nyugdíjak vásárlóértékét. További érdekesség a visszaküldők szakértelme, jellemzően csak pár százalékos arányban karikázták be, hogy nem tudják megítélni a kérdést. 

Szerző: Máriás Leonárd / vg.hu