A kormányfő elmondta: azért kezdeményezett népszavazást, hogy megakadályozza az uniós jogot sértő EU-kényszerkvótát - írja a Magyar Nemzet.

Nem lehet az emberek feje felett a jövendő nemzedékek életét nagyban megváltoztató döntéseket hozni, a befogadási kvóta pedig megváltoztatná Magyarország és Európa nemzetiségi, kulturális és vallási profilját – tette hozzá. „Döntésem nem Európa ellen szól, hanem az európai demokrácia védelméért” – emelte ki.

A demokrácia alapelve ugyanis a hűség a nemzethez, a közép-európaiak pedig megtanulták, hogy elveszítik szabadságukat, ha nem a polgárok érdekeit képviselik. Hozzátette: „nem megosztani, hanem védeni akarjuk polgárainkat”.

Ezt azt jelenti, hogy „nem akarjuk, hogy migránsok jöjjenek hozzánk” – tette hozzá, felvetve: „miért kellene importálnunk nyugati államok gondjait?”

A „szerződésszegés kultúrája”

Európa a nemzeti érdekek összességéből jön létre, és az Európa-politika nem állhat az egyes országok érdekeivel szemben – szögezte le arra a kérdésre, hogy számára fontosabbak-e a nemzeti érdekek Európánál. Arra a kérdésre, tönkremehet-e Európa, amely Helmut Kohl volt német kancellárnak szívügye volt, egyebek között kifejtette, hogy Helmut Kohl tanítványai közé sorolja magát. Hangsúlyozta: most a „brüsszeli káosz és a unió lebénulása” fenyeget.

A miniszterelnököt leginkább az zavarja, hogy Brüsszel eltűri a „szerződésszegés kultúráját”. A kérdésre, osztja-e Robert Fico szlovák kormányfő azon nézetét, hogy a németek diktátumot adtak a menekültkérdésben, azt válaszolta: nem beszélne diktátumról, ugyanakkor a „Németországból érkező hang goromba, durva, agresszív”, és ez a „migrációs válság jelenlegi káoszában nagy probléma”, hiszen a németek és „mi, közép-európaiak őrizzük Európa alapértékeit”, a keresztény-zsidó világképet, a megbízhatóságot, hogy a szerződéseket mindig betartják.

Most a vita helyett összetartásra lenne szükség, kiváltképp azért, mert Brüsszelből „egész más jelzések érkeznek: multikulti, rendetlenség, szerződésszegés” – mondta a kormányfő.

A kultúrák olvasztótégelye

Nemmel válaszolt a kérdésre, hogy a német különút felelős-e a menekültválságért, és kifejtette: a menekülthullámot a közel-keleti káosz váltotta ki, a német kancellár pedig „csak reagált erre, és üdvözölte a migránsokat”, és eközben „bizonyára szem előtt tartotta népe javát”.

„Szívből kívánom Merkel asszonynak, hogy sikerüljön, amit elkezdett”, de „mi magyarok fenntartjuk magunknak a jogot, hogy ne vegyünk részt ilyen kísérletekben, mert azt gondoljuk, hogy ez áll népünk érdekében” – mondta Orbán Viktor.

Kijelentette, hogy aki tömegesen visz be országába „nem regisztrált bevándorlókat a Közel-Keletről”, az terrorizmust, bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát is importál. Elmondta, hogy Magyarország a kultúrák olvasztótégelye, ahol keresztények és zsidók „együtt, és nem egymás mellett élnek”, nincsenek gettók vagy környékek, amelyeket tanácsos elkerülni, és nem fordulnak elő olyan jelenetek, mint szilveszterkor Kölnben. Hangsúlyozta: nem szeretné, hogy gyermekeinek olyan világban kellene felnőniük, amelyben „Köln megtörténhet”.

Hazánk nem tartozik Németországnak

A kormányfő kiegészítette azt a korábban a Bildnek tett kijelentését, miszerint a magyar alkotmány első paragrafusa szerint a német kancellárnak mindig igaza van. Azt mondta: nem kell mindenben utánozni a németeket, „a német menekültpolitika nem alternatíva nélküli, de Merkel asszony alternatíváját nem látom”.

Nem „szépségversenyről” van szó – reagált arra a kérdésre, tetszik-e neki a német kancellár legnagyobb ellenfelének szerepe. Aláhúzta: tény, hogy ha tavaly nyáron Berlinben és Brüsszelben hallgattak volna a közép-európaiakra, akkor ma legfeljebb néhány tízezer „igazi menekült” lenne Európában, és nem több mint egymillió „ellenőrizetlen migráns”. Hozzátette: kezdettől fogva követelték a bevándorlók megállítását, és a menekültek és „gazdasági migránsok” szétválasztását.

Arról, hogy milyen hibák vezettek Angela Merkel elszigeteltségéhez, megjegyezte: a magyar alkotmány második paragrafusa szerint „soha ne adj tanácsokat a német kancellárnak”. Szerinte az európai politika a migrációs kérdésben egyre inkább elszigetelődik, és a politikusok túl kevéssé hallgatnak a népre, nem csak Németországban.

Vesztes helyzetbe kerül, aki a bevándorlás kérdésében a polgárok megkérdezése nélkül és az emberek akarata ellen akar dönteni – mondta.

Magyarország nem tartozik Németországnak, „kvittek vagyunk” – fogalmazott a szolidaritásról szóló kérdésre, hangsúlyozva: a magyarok nem szívesen élnek más pénzén, és nem akarják, hogy más az ő pénzükön éljen.

„Alázatosan koldul” az EU

Szerinte a 160 ezer menekült tagállamok közötti elosztásáról hozott döntés „nem legális”, és ellentmond az uniós jognak.

Ez az elosztási képlet egyszerűen értelmetlen és nem működik, de ezt Brüsszelben nem akarják elismerni – húzta alá.

Segíteni csak annak lehet, aki elfogadja a segítséget – fogalmazott Orbán Viktor Görögországról szólva. Hozzátette, hogy „szurkol” a görögöknek, „de a jogot és a törvényt nekik is be kell tartaniuk”.

A március elejére tervezett EU–Törökország csúcsról egyebek között kifejtette: az EU „alázatosan koldul” a külső határok biztonságáért, ami nem jó politika, mert „Európa jövőjét és biztonságát függővé teszi Törökország jóakaratától”.

Orbán Viktor hozzátette: Brüsszel olyan ígéreteket tesz a törököknek, amelyeket az uniós tagországok nem tudnak és nem is akarnak betartani. Illúziónak nevezte azt a tervet, hogy több százezer embert átvegyenek Törökországtól és elosszanak a tagállamok között.

„Engem itt Budapesten felakasztanának a lámpavasra, ha ehhez hozzájárulnék” – mondta a miniszterelnök.

mno.hu