Amikor pedig a magyar miniszterelnök gazdasági felértékelődésről hablatyolt a Magyar Állandó Értekezlet XVII. zárt ülésén, Budapesten, e probléma újfent előjött. A nagyobb baj, hogy a jelek szerint egyetlen résztvevőnek sem szúrt szemet a dolog.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a német-francia áruforgalom volumene és értéke csak az 50 százalékát éri el a V4-ek és Németország árukereskedelmi volumenének, „ami egy példátlan dolog”, hiszen a legutóbbi időkig a francia-német gazdasági tengelyre épült az EU.

A kormányfő értékelése szerint ma a kereskedelmi volumen esetében a Közép-Európa-Németország tengely meghatározóbb, mint a német-francia gazdasági tengely.

Abban a történelmi folyamatban éljük az életünket, amikor a német gazdasági erőhöz leginkább – hatalmilag és gazdaságilag is – meghatározó módon Közép-Európa fog csatlakozni.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban arról is szólt, hogy Közép-Európa geopolitikai felértékelődésének fontos momentuma lesz, amikor Montenegró, Macedónia és Szerbia csatlakozhat az EU-hoz. A Balkán újraegyesítését uniós, közép-európai és magyar érdeknek nevezte. /24.hu/

Annak tudatában, hogy a magyar gazdaság gyakorlatilag az EU lélegeztető gépére kötve vegetál – illetve némi tisztázatlan forrásból orosz és szteroid-féle hozzáadásával – ez az állítás joggal pályázhatna az év hazugságára, ha nem számítjuk persze az ELIOS-ügyet és a bukott macedón miniszterelnök menedékjoga körüli sumákolásokat.

A nagyzási hóbort persze kiváló kampányfogás – hogy ne mondjunk propagandát – de ez nem változtat annak tényén, hogy az átlagkereset csak úgy éri el a 300 ezer forintot, ha beleszámoljuk Mészáros Lőrinc bevételeit

Végső soron nagyon úgy tűnik, hogy Orbán magát, egész pontosan az egóját méri Németországhoz.