Magyarország a többiektől erősen lemaradva indul a túlélési versenyben.

Nagy-Britannia nemzetközi súlyának csökkenése és befelé fordulása miatt a kelet-közép-európai országok elveszthetik az EU-n belüli legfontosabb szövetségesüket a német és francia túlsúllyal szemben -kezdi a Brexit régiós következményeinek sorolását a bne IntelliNews hírportál.

A kelet-közép-európai országok értékelték a szigetország korábbi elkötelezettségét az EU bővítése és az egységes piac bővítése mellett, illetve ellenállását az intézményes integráció erősítésével szemben.

Jó imázs

A régióból nézve Nagy-Britannia menőnek látszott az EU régebbi tagállamaival összehasonlítva, amit segített, hogy a kelet-közép-európai országok polgárai rövid haladék után munkát vállalhattak a szigetországban.

A munkáspáti Tony Blair és Gordon Brown miniszterelnöksége alatt Nagy-Britannia fontos szereplőjévé vált az EU-nak - az előbbi politikus sztár stílusát kihasználva növelte országa súlyát, az utóbbi a válságkezelésben játszott fontos szerepet.

A tory David Cameron viszont a szigetország visszaszorulását hozta, kezdve attól, hogy kivitte pártját az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójából (létrehozva egy euroszkeptikus képviselőcsoportot) egészen a katasztrofális eredménnyel zárult csütörtöki népszavazásig.

Rossz hangulat

Eközben megromlott London és a régió viszonya is. Részben azért, mert a britek az EU további bővítésének megvétózásával fenyegetőztek, részben azért, mert a vendégmunkások szociális juttatásainak csorbításával a szigetországban dolgozó kelet-közép-európaiakon ütöttek egy nagyot.

Ráadásul a briteknek adott engedmények más gazdag országokat is hasonló korlátozások bevezetésére vagy akár a kilépésre ösztönözhetik. A végeredmény egyfajta a la carte Európa lehet, ami nem igazán érdeke a régiós országoknak.

Nem szívóznak

Várhatóan a kelet-közép-európai országok nem fognak népszavazást kezdeményezni az EU-tagságról, mert nettó pénzfelvevői a közösségnek. Még az uniót folyvást szapuló Orbán Viktor magyar miniszterelnök is tudja, hogy az EU értékes pénzforrás az országának. A közösség elhagyása részben Moszkva karmai közé hajthatja az itteni államokat, részben megfosztaná politikusaikat az emberek bajaiért okolható, kézenfekvő bűnbaktól.

A régiós országok megpróbálhatnak engedményeket kicsikarni az új helyzetben - ahogy a sok szénerőművet működtető Lengyelország megtette a károsanyag-kibocsátási szabályok felpuhítását javasolva -, ám a kisebb szolidaritást kínáló, a la carte Európát még a jelenleginél is jobban uralnák a nagy és erős tagállamok. És a régiós országok immáron nem számíthatnának arra, hogy igényeiket Londonból támogathatják.

Nem lesz pénz

Az új helyzetnek súlyos hatása lesz a kohéziós és strukturális alapokra az EU következő költségvetésében. Európa megosztottabbá válhat és a nyugat-európai országok elmozdulhatnak a szorosabb integráció felé. Újra alkothatják az egyenrangú országok közösségéről szóló Európa-projektet egy menedzselhető szinten.

Ezzel egyben az unió perifériáját magára hagynák, hogy fejlődjön, ahogy tud, vagy ha nem tud, az az ő baja. Egy ilyen belső kör elkerülhetetlenül német dominanciájú lenne. Létrejötte komoly kihívást támasztana a régiós országokkal szemben, amelyek eddig sumákoltak: vállalták az euró bevezetését, ám határidő nélkül.

Megosztottság

Szlovénia, Szlovákia és a balti államok beléptek az eurózónába. A pozsonyi politikusok hajlamosak ennek alapján az EU belső köréhez tartozónak tartani országukat. Csehországnak fejlettsége és a szoros német kapcsolata miatt nem okozna gondot az euró bevezetése, de nincs elég elszánt és hiteles politikai vezetése, amely megtehetné ezt.

Lengyelországon és Magyarországon olyan kormány van hatalmon, amely határozottan ellenzi ezt a lépést, ám ez nem változtat azon, hogy Kelet-Közép-Európa vagy elindul a mag-Európa felé vagy Európa belső perifériájaként elszigetelődik.

Visegrádi tömb

Lengyelországban politikai háttérvita folyik arról, hogy a balti és az adriai uniós országokat is bevonva létre kellene hozni egy olyan belső tömböt az EU-n belül, amely ellensúlyozhatná a nagy országok erejét. Ennek persze a legnagyobb, legnépesebb ország kormányaként Varsó állna az élén.

A gond az, hogy a régió nem készült fel arra, hogy elfogadja a lengyelek vezető szerepét. Észtország például gondolkodás nélkül a német vezetést választaná, ha úgy tennék fel neki a kérdést, hogy Varsó vagy Berlin. Szlovákia köszöni, már bent van az elitklubban, nem érdeke részt venni ennek valamiféle ellensúlyában.

Kellemetlen dilemma

Csehország próbálta fenntartani a visegrádi államok egységét, amíg betöltötte a csoport elnöki tisztségét. Ugyanakkor Bohuslav Sobotka miniszterelnök szükségét érezte, hogy elhatárolódjon egyes kollégái iszlámellenes kijelentéseitől.

Magyarországgal az a nagy helyzet, hogy akkor sem lehetne tagja az EU belső körének, ha ezt akarná. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy a demokratikus intézmények leépítése miatt még az EU-ba sem vennék fel, ha ma jelentkezne. Ugyanakkor Orbán nem örülne neki, ha országa a perifériára szorulna az unióban.

Fenn akarja tartani a kormányzó Fidesz jó viszonyát az Európai Néppárttal, amelynek tagja a német kancellár, Angela Merkel pártja, a CDU is. Ez ad valamiféle védőernyőt neki az Európai Bizottság és az Európai Parlament felől záporozó kritikák kivédése.

A dilemma tehát világos: a régió országai vagy bejutnak az EU belső körébe, vagy kimaradnak ebből, de az utóbbi esetben hosszú időre zárva maradhat előttük az ajtó. Nagyon nehéz lesz újra kinyittatni.

napi.hu