Kijelentette: a keresztény kultúra megvédése és a migráció ügyében semmilyen kompromisszum nem képzelhető el, "minden másról lehet beszélgetni". A magyarok kijelölték a kormány és a Fidesz mandátumát: "a keresztény kultúra érték (...), nem akarunk kevert országgá válni, migrációt nem akarunk, a biztonságot meg akarjuk őrizni, és a családpolitikánkon keresztül képesek leszünk migránsok nélkül is fenntartani Magyarország biológiai jövőjét" - fejtette ki a kormányfő.
Az EPP-n belüli törésvonalat úgy írta le, hogy vannak olyan pártok, amelyek kevert népességű Európát akarnak, be akarják hozni a migránsokat, és vannak pártok - köztük a Fidesz -, amelyek meg akarják őrizni a keresztény kultúrát, a határokat, és nem akarnak migrációt. Hozzátette: Magyarország elsőként bizonyította be, hogy a migrációval szemben fel lehet lépni, meg lehet állítani, és "ezért kerültünk mi a viták középpontjába".

"Több lehetőségünk is van, ezt majd a Fidesz el fogja dönteni, hogy az Európai Néppárton belül vagy azon kívül" - mondta Orbán Viktor.
A kormányfő beszélt arról, hogy több tárgyalást is folytatott a napokban, például Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel, Manfred Weberrel, a néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjével - vele később is fog még egyeztetni -, hivatalban lévő és volt miniszterelnökökkel, korábbi államfőkkel, vasárnap pedig Lengyelországba utazik, a NATO-tagságról tartott megemlékezésre. Ezzel kapcsolatban azt mondta: "ha úgy alakul, hogy nekünk valami új dolgot kell indítanunk Európában, és lehet, hogy ennek a vitának ez lesz a vége, hogy a helyünk végül is nem a néppártban van, hanem azon kívül - bár én inkább a néppárt átalakítását, megreformálását szeretném elérni, például, hogy helye legyen benne a bevándorlásellenes erőknek is, mint amilyen mi vagyunk -, (...) akkor nyilván az első hely, ahol tárgyalni fogunk, az Lengyelország". Emlékeztetett, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nem tagja a néppártnak.

Bejelentette továbbá, hogy a március 15-i nemzeti ünnepen beszédet fog mondani Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
A schengeni övezet belügyminiszteri tanácsának felállításáról szóló javaslatáról Orbán Viktor kifejtette: zárt körben már "tesztelte" ezt a felvetést - például Nicolas Sarkozy korábbi francia államfővel is többször beszélt róla -, amelynek a lényege, hogy mivel az Európai Bizottság nem tudott megbirkózni a migráció ügyével, azt át kell tenni oda, ahol meg tudják oldani, azaz vissza kell venni nemzeti hatáskörbe. Így a Schengenen belüli nemzetállamok létrehoznának egy belügyminiszteri tanácsot, amely jogosítványaival alkalmassá válna a határvédelemre. Szerinte ha az elmúlt 3-4 évben a migrációval kapcsolatos jogkörök a schengeni zóna belügyminisztereinél lettek volna, akkor védettebb, biztonságosabb lenne Európa.
A miniszterelnök megismételte: az Európán kívüli népességnövekedés, a háborúk, az éghajlatváltozás miatt migránsok milliói, később tízmilliói keresnek megoldást az életükre az otthonmaradás helyett. Álláspontja szerint ez a történelmi jellegű kihívás fogja még a következő nemzedékek életét is meghatározni, "egy történelmi folyamat kellős közepén vagyunk", az a kormány pedig, amely erre nem reflektál, bűnt követ el a saját népével szemben. "Ha becsukjuk a szemünket, úgy járunk, mint a nyugatiak", ahol mára már választópolgárokká váltak a migránsok, az európai baloldal pedig kiszolgálja az igényeiket - fogalmazott.
A családvédelmi akciótervről Orbán Viktor azt mondta: Európa ma az üres bölcsők kontinense, amit a magyarok nem migrációval akarnak megoldani, hanem magyar gyermekekkel. "Mi nem akarunk kevert, migránsokból és bennszülött magyarokból álló vegyes társadalmat létrehozni" - jelentette ki, hangsúlyozva: a kormánynak azonosítania kell, miért nem vállalják a fiatalok a vágyott gyermekeket, ezeket az akadályokat el kell takarítani az útból, és fel kell kínálni nekik a lehetőséget, Magyarországot pedig családbarát országgá kell tenni. Reményei szerint előbb-utóbb sikerül elérni, hogy Magyarországon sok gyermek legyen, nagycsaládok és "boldog békeidők újra".

Az akcióterv négy intézkedése már július 1-jétől hatályos, a bölcsődei férőhelybővítés folyamatos munka, a négygyermekes édesanyák adómentessége és a nagyszülői gyed lehetősége pedig 2020. január 1-jétől lép életbe - ismertette.

A programot érő nyugat-európai kritikákra úgy reagált: "az a képzet alakul ki az emberben, mintha mi normálisak lennénk, és nem mindenki volna az". Kifejtette: az életnek az a normális rendje, hogy az embernek van apja, anyja, ők felnevelik, a családban számos dolgot megtanul, majd maga is családot alapít - "ezt próbálom védeni". Megjegyezte: a kicsi, de hangos, provokatív kisebbség véleményét nem szabad normálisnak tekinteni, és "le kell magunkról rázni, mint kutya szokta a vizet".

Végül a faluprogramról, a falusi csokról szólva a kormányfő azt közölte: a cél, hogy a falu ugyanolyan civilizációs közeget jelentsen az embereknek, mint a város. Ehhez meg kell állítani a falusi népesség fogyását, és rendbe kell hozni a falvakat - mondta, a feladatok közé sorolva az utak rendbehozatalát és a közszolgáltatások biztosítását is. Hozzátette: a falusi csokkal kapcsolatban még egy részletszabály hiányzik, az esetleges visszaélési formák kiküszöböléséről szóló. (MTI)