Immár ügyvezető miniszterelnökként adott péntek reggel terjedelmesebb interjút a Kossuth rádióban Orbán Viktor.

Elsőként az újabb orosz uniós szankciókról beszélt.

"A nemzetközi helyzet fokozódik... több baj is van ezzel. Létrehoztunk egy konszenzust Versailles-ban, amely figyelembe veszi, hogy minden ország helyzete eltérő, és minden országnak szuverén joga dönteni az energiahelyzetéről. A mostani egységes szabályterv felrúgja ezt a konszenzust, amelyet két napig, éjjel-nappali tárgyalással küzdöttünk ki" - mutatott rá Orbán Viktor annak a javaslatnak a tarthatatlanságára, amely kivezetné az európai energiaellátásból az orosz olajat.

Orbán Viktor szerint a javaslat felér egy, a magyar gazdaságra ledobott atombombával.

Szerinte az átálláshoz, amit az EU most szorgalmaz, új csővezetékeket kellene építeni, át kellene alakítani a százhalombattai Mol-finomítókat több száz milliárd forintért, hogy aztán drágábban férjünk hozzá az olajhoz, mint jelenleg.

"Erre most semmi szükségünk sincsen. Hogy hogyan segítenének ebben, arról szívesen tárgyalunk.

Mi nem az oroszokról vagy az ukránokról akarunk döntést hozni az olajembargó kapcsán, hanem a magyarokról"

- tisztázta.

Az uniós javaslat alapján holnap 700 forint lenne a benzin, és 800 a gázolaj litere.

A megoldás szerinte Magyarországon Paks 2 megépítése lesz, "pontosan tudjuk, mire van szükségünk".

Orbán Viktor leszögezte: "kell öt év" az uniós javaslatban foglalt új helyzet létrehozására, háború viszont most van, ezért az uniós miniszterelnököknek most újra össze kell ülni. "Postafordultával visszaküldtem az EU-s javaslatot az Európai Bizottság elnökének" - tette hozzá.

Állította, nem vétóval szeretne fenyegetni, de "az nem megy, hogy le sem ejtenek bennünket, dolgozzák át, várjuk az új javaslatot".

Ha a mostani javaslatot elfogadja az EU, "a rezsicsökkentésnek vége van", ugyanis az patikamérlegen van kiszámolva.

Az alapkérdés Orbán Viktor szerint most nem is az, hogy mennyibe kerül majd az üzemanyag nemsoká, hanem hogy lesz-e.

A korábbi 5 szankciós csomag eredményéről szólva elmondta, "Magyarországnak különvéleménye van az ügyről.

"Már Krím elfoglalásakor is mondtam, hogy

a szankciók nagyobb gondot okoznak az európai gazdaságban, mint Oroszországnak"

- fejtegette.

A szankciók első 5 csomagjáig hajlandó volt igent mondani, de most elértünk a vörös vonalig.

Azt sem fogja a magyar kormány, hogy Kirill moszkvai pátriárkát szankciós listára tegyék az EU-ban.

Arra a kérdésre, hogy "a magyarok nem sajnálják az ukránokat?", azt mondta, tisztázni kell, hogy ki áll háborúban kivel.

"Ez egy orosz-ukrán háború. Hogy elkezdődött, annak az az oka, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát. Ha kitör egy háború, amelyben nem vagyunk közvetlenül érintettek, azt kell eldönteni, hogy mi a magyar érdek. Vannak ilyenkor országok, amelyek valamelyik oldalra állnak. De a mi álláspontunk a béke" - szögezte le Orbán Viktor; minél hamarabb legyen tűzszünet, és kezdődjenek tárgyalások, "ezért mentem el Moszkvába békemisszióra" - idézte fel még a háború előtti látogatását a miniszterelnök. "Mi ebből a háborúból ki akarunk maradni. Van szívünk, minket is anya szült, Magyarország legnagyobb humanitárius segítségét nyújtjuk, most ajánlottunk fel 37 millió eurónyi vállalást a menekültek számára, iskolába járatjuk a menekülteket és munkát adunk nekik."

Azt szerinte "megvitatjuk később", hogy miért vették el az ukránok a kárpátaljai magyarok anyanyaelv-használati jogát, "de most szenvedő embereket látunk".

Elmondta még, "Magyarország nem küld fegyvert" a háborúba, mert aki fegyvert küld, bajt hoz a saját fejére.

"Kárpátaljára belőttek (...) ez így lesz továbbra is. Nekünk Ukrajnán belül Kárpátalja különösen fontos, hogy ne rombolják le."

Kormányalakítás

A kormányalakítás szempontjából Orbán Viktor "az erdő közepén van" egyelőre, más kérdésekkel kell most foglalkozni, olyanokkal, mint a gabonaválság vagy a pandémia - "ha új jön, arra is fel kell készülni" - és a háború.

"Ezek a veszélyek együtt jelentkeznek, egy olyan kormányt kell alakítani, amely megvéd ezekkel a veszélyekkel szemben" - fogalmazott az ügyvezető kormányfő.

Ígérte,

jelentős kormányátalakítás jön, teljesen új minisztériumi szerkezet és új névsor jön,

alkalmazkodni kell az új helyzethez.

"Legkésőbb május végén be tudom mutatni a magyar kormány tagjait" - mondta.

Van, akivel még nem sikerült megállapodnia, de "kéretni senki sem kéretheti magát", "ez egy olyan munka, amely a legnagyobb felelősségű munka az országban, csak a legkiválóbb embereket szokták felkérni ilyen munkára".

Szerinte a felhozatalból 2-3 erős magyar kormány is kijönne.

Esküt május 16-án tesz, utána még 7-8 nap kell a miniszterek és az új kormány bemutatásához a részéről. (Infostart)