h i r d e t é s

Orosz kémcsalád sarja érkezik Budapestre

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Orosz kémcsalád sarja érkezik Budapestre

2019. március 12. - 15:33

 

A Moszkvából a magyar fővárosba költöző Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) gazdasági szerepe elhanyagolható, ellenben igazgatójának szülei a szovjet titkosszolgálat legjobbjai voltak.

Nyikolaj Koszov bankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter Budapesten, 2018 nyarán - Forrás: kormany.hu

Kalandfilmbe illő élete volt a székhelyét a magyar fővárosba áttevő Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) élére delegált Nyikolaj Koszov szüleinek. A megfilmesítéssel csak az lenne a probléma, hogy az operatív részletek még ma is szigorúan titkosítottak. Mint azt nemrégiben a Privátbankár.hu-n Káncz Csaba elemző is megírta: az orosz gazdasági érdekek zászlóshajójának kinevezett és Orbánék által minden létező segítséggel megtámogatott IIB budapesti vezetőjének a felmenői évtizedeken át az orosz titkosszolgálat elitjébe tartoztak.

Az írás sejtetni engedi, hogy a IIB korábban diplomataként dolgozó elnöknek is köze lehet a KGB-utód Külföldi Hírszerző Szolgálathoz, röviden SZVR-hez. Igaz, az IIB-elnök esetében éppenséggel az lenne a meglepő, ha nem fűzné kapcsolat a titkosszolgálathoz: fiatalon a KGB-ben szolgált orosz elnök, Vlagyimir Putyin rezsimjében a stratégiai cégek élére gyakran neveznek ki valamelyik kémszervezettől leszerelt, vagy azzal ilyen-olyan kapcsolatot tartó kádert. 

Nyikolaj Koszov családját ráadásul sok évtizedes kapcsolat köti Magyarországhoz. Édesapja a KGB vezérőrnagya volt, aki előbb fedett, majd nyílt pozíciókban kétszer is szolgált Magyarországon. Felesége, Jelena Koszova a szovjet hírszerzés valóságos legendája volt, aki fia születése és aktív kémszolgálata befejezése után szobrászként lett ismert. A 2014-ben elhunyt képzőművész egyik első alkotása éppenséggel kedvenc költője, Petőfi Sándor mellszobra volt, de modellt ült neki Margaret Thatcher brit miniszterelnök is.

Jelenának már az édesapja is szovjet állam biztonsága felett őrködött: határőrként szolgált. Kézenfekvő volt, hogy lányát a KGB egyik jogelődjének számító Állambiztonsági Minisztérium (MGB) főiskolájára irányította. Beszervezői nem annyira az angol nyelv iránti fogékonyságára, hanem a lány előnyös külsejére figyeltek fel, ám ő két éven belül már olyan kristálytiszta oxfordi akcentussal beszélt, ami később, amerikai bevetéseinél problémát jelentett. Még a főiskolán találkozott össze az akkor már TASZSZ-újságíró fedésben dolgozó Nyikolaj Antonovics Koszovval. „Anna” és „Jan” fedőnéven együtt küldték őket át az Egyesült Államokba. Az ENSZ első szovjet hölgydolgozójaként a szovjet küldöttségbe került be, ahol hivatalosan a női jogok helyzetével foglalkozott. Jelena amerikai ügynökei is javarészt hölgyek közül kerültek ki. Bár a kémházaspár amerikai kalandjainak jó része ma is államtitok, annyit lehet tudni, hogy Jelena az amerikai atomtitkok kifürkészésén dolgozó kémcsoport összekötője volt. Az ötvenes évek közepén visszavezényelték a házaspárt Moszkvába, itt született a mára bankigazgatóvá lett egyetlen gyermekük.

Jelena főállású anyaként is besegített a férjének egy-egy operatív akcióban. A KGB kötelékében a ranglétrán fölfelé lépdelő Koszov közben egymás után kapta a külföldi megbízásokat. A KGB-től nyugatra dezertált Oleg Kalugin 2008-as, Amerikában kiadott hidegháborús visszaemlékezéseiben említést tesz Koszovról, aki részt vett az 1956 utáni, magyarországi szovjet megszállást támogató hírszerzői tevékenységben. Mint emlékezetes, az 1956-os szovjet nagykövet, Jurij Andropov később a KGB elnöke lett. Ebben a tisztségében egyik utódja lett Vlagyimir Krjucskov, aki hozzá hasonlóan szintén tudott magyarul, és szintén Budapesten szolgált 1956-ban. 

Koszov feladata Budapesten annak kipuhatolása volt, hogy a nyugati országok hogyan viszonyulnak a magyar forradalom vérbe fojtásához. Ezt követően a 70 évek közepén nevezték ki az akkor már vezérőrnagy Koszovot a budapesti Belügyminisztériumban lévő állandó KGB-képviselet vezetésére. Közben a kémből háziasszonnyá lett Jelena felfedezte magában a képzőművészt. Magyarországra érkezve megalkotta Petőfi, majd Arany János mellszobrát, majd Olcsai-Kiss Zoltán tanította négy éven át a tehetséges növendéket. Jelena Koszovának hat önálló kiállítása volt Magyarországon, mielőtt a házaspár a nyolcvanas évek közepén visszatért a Szovjetunióba. Egy idő után nem volt titok a korábbi, „másik élete sem”, 2014-es halálakor az orosz hírszerzés szóvivője méltatta az érdemeit.

A most Budapestre költöző Koszovról ilyen adatok nem ismertek. A Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Intézetében (MGIMO) végzett, majd külügyi szolgálatba állt, ahol változatos posztokon szolgált. Volt vezető asszisztens, attasé, harmadik, második, első titkár is. A kilencvenes években az időközben közgazdász PhD-t megszerzett szakember egyebek mellett a Vnyesekonombank vezetésébe is bekerült, majd 2012-ben lett az eredetileg 1970-ben, a KGST bankjaként alapított, majd Putyin által újraaktivált IIB vezetője. A pénzintézet gazdasági jelentősége egyébként csekély, tőkéje és alkalmazottainak száma is eltörpül például a Londonban működő Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank mellett. Az IIB gyakorlatilag minden magyar ellenőrzés és szabályozás nélkül működhet majd, és azt hív Magyarországra, akit csak akar. A bank eredetileg csak pozsonyi regionális központját akarta Budapestre költöztetni, mert a szlovák államelnök nem írta alá a privilégiumaikról szóló jogszabályt. A magyar elnök részéről nem kellett ilyesmitől tartani.

 

Szerzők: Batka Zoltán / Horváth Gábor / nepszava.hu


 

h i r d e t é s