A kilépési tárgyalások megkezdése előtt öt jelentős gazdasági szervezet – a Brit Kereskedelmi Kamara, a Brit Iparszövetség, az EEF, a kisvállalkozók szövetsége és a vállalatvezetőket tömörítő Institute of Directors – közös levelet írt Greg Clark gazdasági miniszternek, melyben sürgették a kormányt, hogy a „gazdaságot tegye első helyre”, s olyan megállapodást kössön, amely megőrzi az EU-tagság előnyeit, így biztosítja a tarifamentes kereskedelmet, garantálja az uniós állampolgárok jogait és minimális vámügyintézéssel jár.

Ami az állampolgárok jogait illeti, az utca kétirányú.

Az EU már felajánlotta, hogy garantálja a korábban meglévő jogokat minden olyan britnek, aki valamelyik tagállamban telepedik le a kilépés napja előtt.

A brit kormány a Guardian értesülése szerint hasonlóan „nagylelkű” ajánlattal fog előállni, de a letelepedés határidejeként 2017. március 23-át szabja majd meg.

A kérdés a bevándorlás miatt fontos.

Theresa May kormányfő évi „pár tízezres” nettó bevándorlási plafont akar, s elsősorban a képzett munkaerő befogadását támogatná.

Vállalatvezetők mellett azonban a RepGraph nevű független kutatóintézet is arra figyelmeztet friss jelentésében, hogy a brit gazdaságnak főleg alacsonyan képzett munkaerőre van szüksége, és a kitiltásuk „dupla csapást” jelentene.

Egyrészt elvágná a létfontosságú utánpótlást, másrészt tovább súlyosbítaná a már meglévő munkaerőhiányt a kulcsfontosságú szektorokban: 

• vendéglátás 
• kis– és nagykereskedelem 
• gépjárműjavítás 
• feldolgozó- és az építőipar

A brit statisztikai hivatal adatai szerint a 2,1 milliónyi uniós állampolgár a nagy-britanniai munkavállalóknak csupán mintegy 7 százalékát teszi ki, s közülük csak minden ötödik dolgozik magas képzettséget igénylő állásban

– számolt be a jelentésről az Independent. 

A legnagyobb munkaerőhiánnyal küzdő tíz iparág közül hétben magasabb az átlagnál az uniós munkaerő aránya – körülbelül 16 százalékos.

A britek abban reménykednek, hogy a kilépés után a gazdaság igényeinek megfelelően szabályozhatják a bevándorlást.

Michael Gove környezetvédelmi miniszter szerint a Brexit újraélesztheti a brit halászatot, „jobb védelmet” biztosít majd a földművelőknek, és az élelmiszerárak csökkenését eredményezi.

A kilépéssel Nagy-Britannia a legnagyobb piacához való hozzáférést kockáztatja, hisz az EU-ba irányul a brit export mintegy 45 százaléka. A britek távozása az egységes európai piacról káros lenne az uniós vállalatok számára is, amelyek számára fontos a szigetországbeli fogyasztók elérése.

Ha Nagy-Britannia kereskedelmi megállapodás nélkül hagyja ott az uniót, akkor a vámmentesség időszaka után a Világkereskedelmi Szervezet tarifái fogják terhelni

– emlékeztetett a Bloomberg.

Forrás: vg.hu

A Brexittel az EU elveszíti második legnagyobb nettó befizetőjét, így jelentős lyuk keletkezik majd az uniós költségvetésben, melyet vagy a többieknek kell betömniük, vagy Brüsszelnek jelentős költségcsökkentést kell végrehajtania.

Ám minderre csak a mostani, 2014–20-as költségvetési időszak után lesz szükség, az ebben vállalt kötelezettségeit Nagy-Britanniának valószínűleg teljesítenie kell. Részint innen adódik az úgynevezett „lelépési díj”, amelynek nagyságát a tárgyalásokon kell meghatározni.

A hangnem mindenesetre sokat enyhült az utóbbi napokban.

Sigmar Gabriel német külügyminiszter egy vasárnapi lapinterjúban jelezte, hogy Nagy-Britannia a kilépés után is része maradhat az egységes piacnak, ha elfogadja a munkaerő szabad áramlását, s lehetőség van arra is, hogy az Európai Bíróság helyett egy brit–EU-s közös testület döntsön a jogi kérdésekben.

 vg.hu