Csekély esélye lenne azonban annak, hogy a stressz hatására bárki túladagolná a toalettpapírt – ami sajnos nem mondható el egyes pszichiátriai szerekről. Különösen úgy, hogy fogyasztóikat a mai napig nem tájékoztatják elég alaposan e szerek veszélyes hatásairól. Ha nem hallgatnák el a betegek elől a vészjósló részleteket, az jelentősen csökkenthetné ennek veszélyét – erre hívja fel a figyelmet egy jogvédő szervezet.

Márciusban rendkívüli módon megugrottak a vényköteles gyógyszerek eladási mutatói, melyből bizony az antidepresszáns és szorongásoldó szerek sem maradtak ki. A korlátozások bevezetésének első jeleire az emberek egyöntetűen megkezdték a fontosabb tömegfogyasztási cikkek felhalmozását, hogy a későbbiekben ne okozzon majd gondot, ha kifogy otthonról – példának okáért – a toalettpapír. Tekinthetjük ezt természetes reakciónak, hiszen az ember, ha közeledni látja a veszélyt, ösztönösen lépéseket tesz a felkészülésre. E tekintetben tehát jóformán az lett volna a meglepő fordulat, ha éppen a gyógyszerek forgalmára ne lett volna hatással ez a jelenség.

A kereskedelmi egységek ünnepek előtt rendszeresen számítanak a forgalom ugrásszerű emelkedésére, ez a roham azonban jócskán túlmutatott minden várakozásukon. A gyógyszertárakra különösképpen nagy hatással lehetett ez az állapot, átlagosan negyedével nőtt meg a receptre felírt szerek forgalma.

Számszerűsítve a dolgokat: az antidepresszánsok kategóriájába tartozó szerek több mint kétszázmillió forinttal magasabb forgalmat generáltak márciusban, mint az azt megelőző hónapokban. (1) A legnépszerűbb szorongásoldó hatóanyagot, az alprazolamot (Xanax, Frontin stb.) tartalmazó szerek viszonylag visszafogottabb, „mindössze” 50 millió forint körüli összeggel szárnyalták túl a korábbi időszakot.(2) Betudható lehet mindez annak, hogy a biztonság kedvéért sok esetben írtak fel három havi adagot a kezelőorvosok.

Megcsillan a kétélű fegyver

Önmagában véve mindez nem is adna okot különösebb aggodalomra, azonban az említett pszichiátriai szerek nem testi állapotok kezelésére szolgálnak, mint például egy vérnyomáscsökkentő szer vagy az inzulin. Ezeket a tablettákat – hivatalosan – mentális tünetek enyhítésére használják, melyek a szociális elszigetelődés hatására drámai módon felerősödhetnek – a magány és a kilátásba helyezett fertőzésveszély megjósolhatóan nem a legjobb formánkat hozza elő belőlünk. Vajon ilyen helyzetben mi tudna eredményesen gátat szabni annak, hogy az emberek a fokozódó nyomott hangulattal arányosan növeljék a pszichiátriai szerek adagjait?

Hiányzik a megfelelő tájékoztatás

Egy jogvédő szervezet szerint a pszichiátriai szerek felírásakor a betegek közel sem kapják meg azt a felvilágosítást, ami elegendő volna, hogy felelősséggel tudjanak dönteni saját sorsuk felől. Az internetet aktívan használók körében pedig igen gyakori szokás, hogy elkezdenek maguk utánajárni az egyes gyógyszerek hatásainak, ám a legnépszerűbb weboldalak megint csak igen visszafogottan tudósítanak a szerek kockázatairól, és aránytalanul jó színben tüntetik fel őket a valósághoz képest.

Egy, a közelmúltban napvilágot látott tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen információk keringenek az interneten az antidepresszánsokról. Maryanne Demasi és Peter C. Gøtzsche 39 különböző – 10 országból származó – weboldal tartalmát vizsgálta, melyek információkat közöltek ezekről a szerekről. A kutatók szerint túlnyomó többségben az oldalak pontatlan, vagy hamis adatokkal látták el az olvasókat.

Úgy találtuk, hogy az antidepresszánsok kockázatait és előnyeit leíró információk 39 népszerű weboldalon olyan adatokat tartalmaznak, melyek összeütközésben vannak a tudományos bizonyítékokkal.

A tájékozott beleegyezés, vagyis a kockázatok és előnyök ismertetése a konkrét kezeléssel kapcsolatban életbe vágóan fontos az orvoslás és a mentális egészségügy területén. Bár a kezelést végző szakemberek felelősek azért, hogy a betegeket megfelelően informálják, sok jövőbeni páciens saját maga is utánanéz az adatoknak, mielőtt eldönti, hogy végigcsinálja-e a kezelést.

Az adag emelésétől a zárt osztályig

Mivel a betegek túlnyomó többsége közel sincs megfelelően tájékoztatva a nekik felírt pszichiátriai szerek kockázatairól, így nem feltétlenül fordul meg a fejükben, mi történhet, ha most az érzelmi nyomásnak engedve egy kicsivel többet vesznek egy-két tablettából. Az antidepresszánsok közös jellemzője, hogy a különösen súlyos mellékhatások gyakorisága az adagok emelésével fokozódik.

Öngyilkosságra való hajlam, agresszív magatartás, pszichotikus tünetek és hallucinációk, és a sort még folytathatnánk tovább: ezek bármelyike rövid úton zárt osztályra juttathat egy olyan személyt, aki mindössze nyomott hangulatán akart enyhíteni ezekkel a szerekkel.

Amellett, hogy e szerek ténylegesen csak tüneti kezelésre alkalmasak, hiszen mind ez idáig nem született tudományos bizonyíték arra, hogy valós agyi rendellenességeket állítanának helyre, a felhalmozásuk előre nem látott veszélyeket szülhet.

Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyzetre való tekintettel fokozottan ügyelni kellene a betegek jogainak érvényesítésére: nevezetesen a tájékozott beleegyezés gyakorlatára.

A jogszabályok értelmében az orvos köteles a pácienst/beteget, illetve annak döntésképtelensége esetén a törvényes képviselőt tájékoztatni arról, hogy a tervezett kezelés, vizsgálat vagy kutatási programban való részvétel milyen kockázattal vagy hátránnyal járhat.

A beteg/páciens, törvényes képviselő mérlegelheti a valószínű kockázatokat a valószínű előnyökkel szemben a lehetséges kezelés, teszt vagy kutatási célú vizsgálat során, és jogában áll azok elfogadása vagy visszautasítása

 – olvasható az Állami Egészségügyi Ellátó Központ oldalán.

Ha ez az irányelv minden esetben érvényesülne, a betegek ténylegesen felelős döntést hozhatnának saját kezelésük felől, jelentősen csökkentve a szerek nem kívánt hatásaiból származó károkat és tragédiákat.

(1);(2) A NEAK által közzétett adatok alapján

CCHR