h i r d e t é s

Palotaforradalom készül az MSZP-ben

Olvasási idő
9perc
Eddig olvastam

Palotaforradalom készül az MSZP-ben

2015. október 12. - 14:42
0 komment

 

Bírálói szerint a pártelnökség elszakadt a realitástól, és Tóbiás József elnök egy éve meghirdetett programjából szinte semmi sem valósult meg. A pártban többen rendkívüli tisztújítást követelnek, ám úgy tudni, sem Botka László, sem Mesterházy Attila nem kíván elnök lenni.

Az elemző szerint a párt elveszítette a Fidesz kihívójának szerepét - írja az Origo.

Az MSZP talpra állítását ígérte egy éve az új pártelnök, Tóbiás József, de a bírálói szerint ehelyett a párt fél térdre ereszkedett, ahonnan még nehezebb felállni. 

Kitörhet a forradalom

Alapvetően tét nélküli, csak a párt alapszabályát átíró kongresszusra készül az MSZP november 28-án, de a küldöttek értekezlete mégsem ígérkezik unalmasnak. Az Origo forrásai szerint ezen felszínre törhetnek a régóta halmozódó belső feszültségek, elégedetlenségek, ez a folyamat pedig akár hónapokon belül palotaforradalomhoz is vezethet. 

De miért van feszültség, mi az oka az elégedetlenségnek? Erre – vérmérséklettől függően – többféle választ hallottunk az MSZP egyes vezető politikusaitól, a megyei elnököktől, a talpas helyi párttagokon és szimpatizánsokon át a holdudvarhoz kötődő értelmiségi körig bezárólag. Abban egyetértettek, hogy szinte semmi nem történik a pártban, amit pedig mégis tesznek, az kevés.

Pezsegni kellene a pártnak

Pedig pezsegnie kellene az MSZP-nek – legalábbis a menetrend szerint, amit egy éve hirdetett meg a nem sokkal korábban, 2014 júliusában Mesterházy Attila utódjaként pártelnökké választott Tóbiás József. Az elnök akkoriban az Origónak adott interjúban is nagy tervekről beszélt, egy nemzeti elkötelezettségű, modern, karakteresen baloldali néppárt felépítését vázolta

Nyilván ez nem megy egyik napról a másikra, főleg kudarcokkal az MSZP háta mögött: a 2006–2014 közötti nyolc választásból hetet elveszítettek. Ám egy átgondolt menetrendű tudatos építkezésnek egy év alatt már lehetnének jelei, ilyenek pedig nincsenek, vagy nagyon halványak – panaszkodott több MSZP-s politikus is az Origónak. 

Tovatűnt szép ígéretek?

Pedig a tavaly decemberi pártértekezleten Tóbiás József nagy lendülettel hirdetett meg egy számos hasznos és előremutató elemet tartalmazó programvázlatot. Mint arról az Origo beszámolt, az ambiciózus tervekben nemcsak az olyan szólamok kaptak helyet, mint a „háború helyett béke” vagy a „Fidesz rendszerével szemben hihető alternatívává fejlődő MSZP”, hanem konkrét menetrend is. 

Eszerint minden évre jutna tennivaló: 2015-öt a visszatérés évének, 2016-ot a programalkotásénak, 2017-et pedig a kihívás és az előválasztás évének hirdették meg. Az időrendhez tartalmi irányokat is kijelöltek: eszerint a kormányzóképesség megszerzéséhez négy fontos dolog kell: értékalapú politika, társadalmi beágyazottság, hitelesség és szakmai megalapozottság. 

Jó ötlet volt, de lekerült a napirendről

Az Origo értesülései szerint a pártban örömmel fogadták annak idején Tóbiás azon bejelentését, hogy Lakner Zoltán politológus irányításával létrehozzák a Társadalmi Párbeszéd Projektintézetet, amelynek feladata egy, a 2018-as választási programot megalapozó Társadalmi Szerződés kimunkálása lesz. Az akkor bejelentett más neves szakértők – köztük például Andor László volt uniós biztos – bevonása is kedvező fogadtatásra talált a pártban, csak éppen információink szerint ebből eddig semmi nem valósult meg. A tanácsadóként háttérelemzésekkel az MSZP munkáját korábban és jelenleg is segítő Lakner Zoltán az Origónak azt mondta, a projektintézet a tervezett formában biztos nem valósul meg, „januárban abban maradtunk, hogy visszatérünk rá, de tavaszra ez lekerült a napirendről”.

Valami van, de nem az igazi

Azt egyébként a menetrend meghirdetésekor Tóbiás József is azt mondta, hogy a 2016-os „visszatérés” alapja a párt szervezeti megújítása, ami nem feltétlenül látványos munka, de lényege, hogy bár az MSZP tervei szerint Budapest lehet „az újjászülető szociáldemokrácia központja”, de legalább ilyen fontos a vidéki szervezetek megerősítése. 

Elnökségi forrásaink szerint az építkezés, a választókerületi rendszer szervezése folyik, és bár vannak konfliktusosabb megyék, a helyi hálózatépítés is halad. „Az elnök és az elnökség járja a vidéket, a helyi ügyek felkarolására szószólói program indult, vannak tehetséges, új arcaink is, csak a csapatjátékot kellene erősíteni” – mondta az Origónak az egyik elnökségi tag. 

Hogy kik a megszólalóink, és mit mondanak, abban valóban nem állunk jól” – mondta egy másik elnökségi tag. Szerinte szükség és szándék is van a kommunikáció egységesítésére. Az elmúlt évben többször előfordult – így például a budapesti olimpia támogatása ügyében–, hogy az MSZP vezető politikusai egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek.

Rossz kép, stagnáló népszerűség

Amúgy sem látványos dolog egy párt szervezeti rendbetétele, de a szervezeti megújulás, ha volt is, még kevésbé volt érzékelhető az MSZP országos politikájában – állapította meg Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. Úgy vélte, azok a saját ügyek, amelyekkel a szocialisták előálltak, nem tudtak tartósan napirenden maradni, ilyen volt például a gázkereskedelmi botrány, a MET-ügy. 

A kormányellenes, korrupcióellenes témákkal az MSZP csak epizódszerűen tudott megjelenni, erősödni pedig nem tudott a párt támogatottsága – tette hozzá a szakember. Juhász szerint ugyanez volt a helyzet a pozitív üzenetnek szánt béremelési témával is – e körben szerinte még a PM-nek is több sikere volt a garantált alapjövedelem bedobásával. 

Noha az elemző elismerte, hogy az MSZP-nek a nyilvánosságot illetően erősen korlátozottak a lehetőségei, a párt országos politikájának hatékonyságát is kritizálta. Az MSZP támogatottsága stagnál, ráadásul a párt politikusi gárdája nem tud karakteres imázst felmutatni, hiányoznak a jó szakpolitikusok – tette hozzá a Political Capital vezető elemzője. 

Meglátszik az eredményeken

Mindez Juhász Attila szerint nemcsak a közvélemény-kutatásokban látszik meg, hanem az időközi választások eredményeiben is. „Újpesten még fölényes győzelmet aratott az MSZP-s jelölt, Veszprémben, ha nem is saját jelölt, de az MSZP által támogatott induló győzött, viszont Tapolcán már súlyos vereséget szenvedett az MSZP” – sorolta a romló eredményeket Juhász Attila.

Az elemző szerint az MSZP-nek egyértelmű, karakteresebb és főként egységes politikát kell folytatnia. Hibának tartja, hogy ellenzéki pártként nem követelnek egyértelműen kormányváltást, és azt is, hogy a parlamentben a szocialisták az általuk elutasított és bírált menekültügyi szabályok szigorításánál a nem szavazat helyett tartózkodtak, ezt a zavaros magatartást az MSZP saját szavazói sem értik”. 

Juhász úgy vélte, az MSZP legnagyobb gondja az, hogy a jelek szerint tartósan elveszítette a Fidesz kihívójának számító második helyét a politikai palettán. Szerinte a pártelnök vagy akár az egész elnökség lecserélése önmagában nem oldaná meg az MSZP problémáját, de egy amúgy most még nem látszó, jó miniszterelnök-jelölt sem garantálná a győzelmet – emlékeztetett Bajnai Gordonra.

Tóbiás távozását sürgetik

Az elnökség és Tóbiás József előtt sem titok, hogy a folyamatokkal elégedetlen és a be nem váltott ígéretekből kiábrándult belső ellenzék egy része rendkívüli tisztújításban, az elnök leváltásában gondolkodik – Tóbiás mandátuma a jövő nyárig, két évre szól. Forrásaink szerint nemcsak néhány belső ellenzéki politikus türelmetlen, hanem sok helyütt a megyei elnök, és helyben a tagság is az. 

Tudunk sokkal jobbak lenni, és ha nincs a menekültügy, amit rosszul kezeltünk, már most sokkal jobbak is lennénk” – mondta az egyik megyei elnök az Origónak. A váltópártiság a cél, ám ahhoz tenni is kell, például azoknak a tehetséges politikusoknak a feladatokhoz engedésével, akik sokat tehetnének, de nincsenek az első vonalban – tette hozzá.

Semmiféle munka nem folyik az MSZP-ben, emiatt a tagság borzasztóan elkeseredett – állapította meg az Origónak nyilatkozó egyik vezető szocialista politikus. Úgy vélte, az elnökség elszakadt a realitásoktól, az alapszabály módosításával bíbelődnek, miközben a párt sodródik, sokan elfordulnak, mások pedig, bár nem sokan, egyszerűen átmennek Gyurcsány Ferenc pártjába. 

Ne a vezetők politikai hulláján át!

A változás Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes, Tolna megyei elnök szerint is elkerülhetetlen, és ebben a párt tagjainak és szimpatizánsainak döntő többsége egyetért vele. Azokkal viszont komoly vitája van, akik a saját szerepük erősítését a vezetés földbe döngölésével, név nélküli nyilatkozatokkal, belső megbeszélések kiszivárogtatásával kívánják elérni – tette hozzá.

Az MSZP-n belüli valódi változás jelének Harangozó azt tartaná, ha túllépnének azon a párthagyományon, hogy valaki mindig az aktuális vezetők politikai hulláján át kíván előrejutni”. Szerinte ez egy 17 százalékos támogatottságú pártnál a puszta lét kockáztatása. Úgy vélte, téved, aki azt hiszi, hogy egy 5 százalékos pártot könnyebb átvenni, és onnan van felfelé út. 

Meggyőződése, hogy radikális változások árán lesz csak képes az MSZP a választók többségének bizalmát megszerezni, ehhez pedig összetartó, felkészült, erős pártvezetés kell, egy „mielőbbi, de nem rendkívüli tisztújítással”. A kongresszusnak akkor lesz szerinte hozadéka, ha lesz képesség és bátorság arra, hogy ki-ki bemutassa, milyen stratégiája van az MSZP talpra állítására. 

Hallgatásba burkolózó pártelnök

Kíváncsiak voltunk, tart-e Tóbiás József palotaforradalomtól, illetve arra is, mit szól a tempóval és a tartalommal elégedetlen MSZP-sek kritikáihoz, de a pártelnök nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre. Pedig arra is vártunk volna reakciót tőle, mit gondol az összefogási kényszerről a baloldalon, hogy állnak az MSZP ingatlanjainak értékesítésével, továbbá hogyan halad a programalkotás, illetve milyen terveik vannak a saját szavazóik mobilizálására, a baloldali szavazói bázis bővítésére.

Se Botka, se Mesterházy

Noha előbb-utóbb sokak szerint kitör az MSZP-ben a palotaforradalom, az nem látszik, ki vehetné át Tóbiás József pártelnök helyét, vagy továbbmenve: ki lehetne az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Ehhez persze azt is el kellene dönteni, hogy legyen-e baloldali összefogás 2018-ra, vagy sem. Az Origo mandátumszámításából az derül ki, hogy kényszerű lehet az összefogás. 

Úgy tudjuk, egyelőre sem a belső ellenzékhez sorolt Mesterházy Attila, sem a párt sikeres szegedi polgármestere, választmányi elnökként az MSZP-ben második ember Botka László nem akar pártelnök lenni, ahogy miniszterelnök-jelölt sem. 

Mesterházy Attila az Origónak személyes ambícióiról ugyan nem beszélt, de annyit elmondott: láthatóbb MSZP-t akar, ahol a stratégiatervezés nem csak a pozíciókhoz kötött. Úgy vélte, az MSZP-n belüli véleményformálókat is be kellene vonni a munkába. Az összefogásról azt mondta, ma az a gond, hogy összesen sincs elég szavazója a baloldalnak a kormányváltáshoz.

Hiller: Több van az MSZP-ben

Az MSZP-nek a biztos szavazók körében mért mostani, 15-17 százalék körüli támogatottsága sokkal nagyobb is lehetne, 25-30 százalékos is akár – mondta az Origónak Hiller István, az MSZP volt elnöke, az Országgyűlés alelnöke. Úgy vélte, sok potenciális baloldali értékrendű szavazó van, aki a jelenlegi pártpalettáról nem tud választani, ez pedig az MSZP „teljesítménydefecitjét” is bizonyítja.

Ez kritika, de egyben lehetőség is – mondta Hiller, aki szerint „az elnökség valóban nem nyújtja a tőle elvárható teljesítményt, még ha a tagjai egyenként okos, elkötelezett emberek is”. Hozzátette: az ő elnöksége alatt nyert utoljára parlamenti választást az MSZP, ezt a stafétát pedig szívesen átadná már valakinek. 

Tényleg nem történik sok minden, miközben versenyt futunk az idővel” – ismerte el Hiller István, megjegyezve, hogy még olyan alapvető kérdésekben is vita van a pártban, mint a programalkotás, mondván: egyesek szerint program nem is kell, hiszen a Fidesz is tudott nyerni anélkül is. Szerinte azonban kell program, méghozzá alapos, szakmapolitikai program. 

Csak azzal a felkiáltással, hogy bukjon Orbán, nem lehet választást nyerni – mondta. Úgy vélte, az elnök, az elnökség cseréje nem megoldás, ezért ellenzi az előrehozott tisztújítást. Azt viszont elvárja, mondta, hogy a novemberi kongresszuson legyen hasznos politikai vita, és küldjenek erős üzenetet a külvilágnak. „De ne új menetrendet hirdessünk, mert azzal már tele van a padlás” – kérte Hiller István. 

 

origo.hu


 

h i r d e t é s