Panaszt tett az Uber
Az Uber panaszt tett szerdán az Európai Bizottságnál Magyarországgal szemben, ahol a gyakorlatban betiltották a szolgáltatást - írja a VS.hu.
Forrás: 24.hu
Rob Khazzam, az Uber Kelet-Európáért felelős vezetője a hírügynökségnek úgy fogalmazott, hogy a társaság célja, hogy visszatérjen szolgáltatásával Budapestre, ahol 2014-ben kezdte meg működését - a portfolio.hu összefoglalója szerint. Ezalatt az idő alatt a sofőrök száma 1200-ra hízott, és 160 ezer regisztrált felhasználója volt a cégnek idehaza.
„Vissza akartjuk állítani a szolgáltatásunkat Magyarországon, ahol olyan sok embert megmozgattunk. Azt akarjuk elérni, hogy a magyarok számára is legyen elérhető a szolgáltatás, mint majdnem minden más EU-tagállamban” - fejtette ki az Uber illetékese.
Az AP hírügynökség megkereste a magyar kormányt is az Uber panasztételével kapcsolatban, azonban egyelőre nem kapott választ.
A hírügynökség cikke emlékeztet arra, hogy a magyar parlament által júniusban elfogadott és július 24-én hatályba lépett törvény lehetőséget adott a hatóságoknak az Uber és az ehhez hasonló szolgáltatók büntetésére, a következő eszközökkel: „Honlapjaik és alkalmazásaik letiltása. A tiltás akkor rendelhető el, ha a taxiszolgáltatást szervező vagy közvetítő nem felel meg a kormányrendeletben meghatározott diszpécserszolgálati követelményeknek és ezen engedély hiánya miatt a hatóság bírságot szabott ki, a megbírságolt pedig tovább folytatja ezt a tevékenységet.”
A törvény szerint a közlekedési hatóság 50 ezer forinttól 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja azt szolgáltatót, amely kötelezettségének nem tesz eleget. A törvény értelmében az Uber-sofőr jogosítványát és autóját is bevonhatják.
Mindezek hatására döntött úgy az Uber egy hónappal ezelőtt, hogy ideiglenesen felfüggeszti szolgáltatását Budapesten.
Azzal, hogy Brüsszelben landolt az Uber magyarországi betiltásának ügye, érdemes felidézni az Európai Bizottság június elején megfogalmazott álláspontját a közösségi/megosztáson alapuló gazdaságról. Brüsszel ebben a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés egyik hajtóerejének nevezte az Uber-hez hasonló üzleti modelleket.
„A szolgáltatókat csak akkor indokolt működési vagy egyéb engedély kiváltására kötelezni, ha ez a vonatkozó közérdekű célok elérése szempontjából feltétlenül szükséges. A tevékenységtől való teljes eltiltás eszközével csak a legvégső esetben helyénvaló élni” - fogalmazta meg akkor egyértelmű üzenetét Brüsszel.
