„A nyomozó hatóság megalapozottan döntött az eljárás megszüntetéséről” - válaszolta Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes kérdésére, miután a DK-s képviselő arról érdeklődött, miért állították le hét év után a NAV-nyomozást a „Híd a munka világába” program ügyében. - írja a 444.hu

Polt szerint a NAV több mint 110 tanút hallgatott ki, öt embert gyanúsítottként. Átvizsgálták a program beszerzéseit és szerződéseit, ingatlanokat kutattak át, szakértőket rendeltek ki. „A nagy terjedelmű, bonyolult jogi megítélésű ügyben az eljárási cselekmények nagy száma, a gyanúsítottak védekezésének ellenőrzése, a beszerzett bizonyítékok értékelése eredményezte a hét évig tartó nyomozást.”

Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) programja miatt 2015-ben Hadházy Ákos feljelentése után indult eljárás költségvetési csalás gyanújával. Az ORÖ-nek főleg EU-s forrásból létre kellett volna hoznia egy országos munkaerő-közvetítő irodahálózatot, ami folyamatos és kiszámítható munkát biztosított volna a hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak.

De az ORÖ több más, nehezen megmagyarázható tétel mellett autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott 100 milliókat, és sosem állt fel működő irodahálózat.

Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala is vizsgálódott, és arra jutott: a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezetet ugyan bejegyezték 2014. április 24-én, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el.

Polt szerint nem lehetett minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy az ORÖ ne akarta volna megvalósítani a projekt céljait.

Ezt arra alapozza, hogy ingatlanokat vettek meg és újítottak fel, irodabútorokat, informatikai eszközöket vásároltak, és a késést is jelezték. A legfőbb ügyész válaszában azt írja, figyelembe vették az OLAF-jelentést, ami elég volt a megalapozott gyanúhoz, a vádemeléshez viszont nem.

A nyomozás alapján ugyan Farkas Flórián volt fideszes parlamenti képviselő írta alá a támogtási szerződést, de nem vett részt a projekt végrehajtásában.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016-ban példátlan módon elismerte, hogy visszaélések voltak a projektben, ezért felmondta az EU-s támogatási szerződést az ORÖ-vel, és visszakérték a pénzt. Az összegből 1,3 milliárd forintot a kormány állt, az ORÖ-nek így csak 300 milliót kellett visszaadnia.

Vadai megkérdezte, miért nem indítottak eljárást azért, mert az 1,3 milliárd forintot az adófizetők állták. Polt szerint itt nem beszélhetünk valószínűsíthető bűncselekményről.

A program ügyében bejelentést kapott az újonnan létrehozott Integritás Hatóság, amelynek elnöke, Bíró Ferenc azt mondta, meg fogják keresni az ügyészséget, és ha betekintést nyertek az iratokba, akkor tudnak továbblépni. (444.hu)