h i r d e t é s

Putyini, irányított demokrácia jöhet

Olvasási idő
9perc
Eddig olvastam

Putyini, irányított demokrácia jöhet

2022. április 06. - 07:09

A kétharmadot meg tudta volna akadályozni az ellenzék, de a jelen körülmények között az a maximum, mondja Labanino Rafael. A politológus szerint egy hosszú távú stratégia mentén végigvitt konfrontatív politikával tudná csak megmutatni az ellenzék a választóknak az Orbán-rezsim valódi arcát. - írja a Szabad Európa

Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

„A mostani tudásunk szerint amit a jelenlegi ellenzék legfeljebb el tudott volna érni, az a kétharmad megakadályozása lett volna. Hatalmas kudarc, hogy ez nem sikerült ” – mondja Labanino Rafael politológus. Az alapvető probléma szerinte, hogy az ellenzék a 2018-as pályán játszott, miközben a Fidesz négy éve 2022-re készült.

Nem csak a Jobbik szavazói pártoltak el

Mindenkit meglepett, hogy eltűnt mintegy 850 ezer szavazó az ellenzéki oldalról. A komoly ellenzéki sikereket hozó 2019-es önkormányzati választáson is úgy látszott, működik az összefogás, mondja az elemző. A közvélemény-kutatási átlagok azt mutatták, hogy a 2018-as ellenzéki tábor nagyjából meglesz most is (ha csökkent is valamivel). Még a Medián utólag legpontosabbnak bizonyuló kutatásai sem mutatták, hogy ennyire rossz a helyzet.

Az egyik alapvető hiba az volt, hogy mindenki – így maga is – rosszul mérte fel, hogy hol tart rezsimépítésben a Fidesz. „Ez nekem nagy elemzői kudarc” – tette hozzá.

Az ellenzék 2018-ban ragadt

„Az ellenzék a 2018-as helyzetből levont következtetésekre építve készült 2022-re, és azt a választást játszották újra. Sok elemző, így én is valójában a 2018-as választást elemeztük újra meg újra. Négy évvel ezelőtt a két tömbnek nagyjából egyforma volt a szavazótábora, és akkor csak a választási rendszer sajátosságai miatt lett kétharmada a Fidesznek” – mondja Labanino. Csakhogy ebből a Fidesz elég korán levonhatta azt a következtést, hogy az ellenzéki pártok összefognak majd a következő választásokra. Még a választási törvényt is úgy változtatta meg a kormány, hogy egy listára terelje az ellenzéket – mondja a politológus, utalva a választási törvény 2020. végi módosítására. Akkor fogadták el azt a javaslatot, amely szerint országos listát csak az a párt állíthat, amely legalább 14 megyében és a fővárosban legalább 71 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Így az ellenzéki pártoknak már nem lett volna elég a koordináció, közös listán kellett indulniuk. Ez csapdának bizonyult.

Legfeljebb a kétharmadot lehetett volna megakadályozni

A jobbikos szavazótábor jó része eltűnt, és sok baloldali, liberális szavazó is hiányzott vasárnap. „Hiszen a nagyvárosi körzetekben sem sikerült hozni a 2018-as részvételi arányokat. Nem sikerült simán nyerni Budapestet – több körzetben is rezgett a léc, és egy körzetet biztosan nyert a Fidesz, egy másikat még a külföldön szavazók átfordíthatnak az ellenzéknek. De olyan, korábban nyerhetőnek gondolt helyeket nyert el a Fidesz, mint több Pest megyei körzet, Szeged 2. vagy Miskolc. Ebből az is látszik, hogy az ellenzéki kampányban rosszul osztották el az erőforrásaikat, nem priorizálták jól a körzeteket.”

Ezen túl hiányzott a valódi egység is az ellenzéki oldalon, komoly feszültségek lehettek az összefogásban a kampány során is. „Ha másból nem, ez abból látszik, hogy Márki-Zay beszéde után csak Karácsony Gergely és Donáth Anna ment fel a színpadra vasárnap. Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter máshol beszélt, és azonnal nekimentek Márki-Zaynak, Dobrev Klára pedig talán meg sem szólalt a választások óta. Többször hibázott Márki-Zay is, aki nem tudott valódi vezetővé válni, a választók látták benne a miniszterelnököt. Még a saját körzetét is elbukta, nemcsak Makón, de Hódmezővásárhelyen is veszített.”

Labanino szerint az ellenzék még így is megakadályozhatta volna legalább azt, hogy a Fidesznek önállóan legyen kétharmada, hiszen ehhez elég lett volna hat-hét körzettel többet megnyerni. Ez reálisan elérhető eredmény lett volna.

Orbán megint előbbre látott

Ezzel szemben „Orbán mindig támad, és mindent a 2022-es választásoknak rendelt alá. A 2019-es önkormányzati választások után még jobban felszámolták a sajtószabadságot. A hatalom megszerezte például az Indexet, aminek hiányát nem tudta pótolni a Telex, de még a 24.hu sem, hiszen az Index mindkét szavazótáborban jelentős rétegeket ért el. Mára ráadásul sokkal egységesebb lett a kormánypropaganda, sikeresen be tudta zárni szavazóit egy alternatív valóságba.”

A Fidesz a propaganda segítségével nemcsak az ellenzéket volt képes háborúpártinak beállítani, de lehetővé tette, hogy Orbán bizonyos ügyekben 180 fokos fordulatot vigyen véghez akár szó szerint egyik napról a másikra.

„Ez a leuralt médiakörnyezet – ahol a teljes közmédia mellett a kereskedelmi média jelentős része is a kormány kezében van – teszi lehetővé, hogy Orbán Viktor ilyen gyorsan váltani tudjon egy-egy téma kapcsán. Ez nem Orbán bátorságának vagy zsenialitásának köszönhető, hanem egyszerűen annak, hogy bármit mond a miniszterelnök, az másnapra elárasztja az országot, ott van a tévében, a rádióban, az óriásplakátokon.”

Csak április 3. számított a Fidesznek

„A 2022-es választások se szabadok, se tisztességesek nem voltak. Már önmagában a kampányköltések egyenlőtlensége ellehetetleníti, hogy ilyesmiről egyáltalán beszéljünk.” Labanino elsősorban azokra a kritikákra utal, amelyeket a választások után az EBESZ megfigyelői is szóvá tettek. Mark Pritchard, a delegáció vezetője egyebek között arról beszélt, hogy a külföldön történő szavazásra vonatkozó eltérő szabályok aláásták az egyenlő szavazati jog elvét. A megfigyelők kifogásolták, hogy a kormányzati tájékoztatás többször megegyezett a Fidesz üzeneteivel, hogy nem egyenlő mértékben fértek hozzá a médiához a választáson induló erők, pedig ez alapvető fontosságú lenne ahhoz, hogy a szavazók megalapozott döntést hozhassanak.

A K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország közös elemzése a politikai pártok 2022. márciusi közterületi kampányköltéseiről arra jutott, hogy Fidesz csak plakátokra nyolcszor annyit költött, mint az ellenzék. Az elemzés szerint márciusban csak plakátokra két és félszer annyit költött a Fidesz, mint amennyit a törvény az egész kampányra lehetővé tett volna.

Az egyenlőtlen kampányviszonyokon túl Labanino kiemeli a kormány év eleji osztogatását is. „Ne felejtsük el a történelmi léptékű osztogatást, hiszen 2022 elején két hónap alatt a költségvetési hiány elérte a teljes évre tervezett hiány felét. Az szja-visszatérítés, a 25 év alattiak adómentessége, a 13. havi nyugdíj vagy az árbefagyasztások mind komoly összegeket hagytak a választóknál – a költségvetés terhére. Orbánéknak minden mindegy volt, még a lengyel szövetséget is beáldozták, elszigetelte magát az EU-n és a NATO-n belül is.”

Irányított demokrácia jön, nem centrális erőtér

„Sokan mondják, hogy a Mi Hazánk bejutásával visszaépült a centrális erőtér, ahol a Fidesztől jobbra és balra is van legalább egy, egymással összefogni nem képes politikai erő. De szerintem ez nem igaz, hanem sokkal inkább az irányított demokráciába való átmenet következő lépését látjuk. Ez a putyini modell, ahol nincs valódi ellenzék. Az irányított demokráciában a parlamenti pártok veszélytelenek a kormányra, ugyanis a rendszer irányítása alatt állnak, miközben azért semlegesítenek bizonyos ellenzéki erőket. A Mi Hazánk ugyanis a Fidesz projektje, nem tekinthető valódi ellenzéki pártnak.” Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy az uniós tagság bizonyos korlátokat azért szab az orosz típusú rendszerépítésnek.

De nem csak a Mi Hazánk miatt beszél Labanino irányított demokráciáról. A politológus arra emlékezet, hogy már 2018-ban is voltak arról hírek, hogy a Fidesz bizonyos esetekben be tudott avatkozni az MSZP belügyeibe, és próbálták megakadályozni a Jobbikkal való összefogást. Botka László az MSZP – átmeneti – miniszterelnök-jelöltje 2017-ben egy interjúban úgy fogalmazott, hogy „az ellenzéki pártvezetők csak frakciót akarnak, nem kormányváltást (…) Azt sem tudtam, hogy a Fidesz milyen mélyen van jelen az ellenzéki pártok életében, mennyire irányítja őket.”

A 444 a választások előtt pedig arról írt, hogy több MSZP-s képviselő is azon dolgozott, hogy megakadályozza az ellenzéki esélyeket növelő visszalépéseket. „Vannak ezeknek a történeteknek olyan szereplői, akik most is befutó helyeken vannak fent az ellenzéki listán” – teszi hozzá Labanino.

Konfrontatív politikára van szükség

„Nem értek egyet azzal, hogy ilyen körülmények között nem szabad beülni az Országgyűlésbe, sokkal rosszabb körülmények között is lehet értelme a parlamenti munkának. Egyrészt a mandátumot szerző politikusoknak felelőségük van a szavazóik felé. Másrészt a parlamenti pártok még mindig olyan anyagi és politikai erőforrásokhoz férnek hozzá, amelyek alkalmasak arra, hogy a pártok kiálljanak fontos ügyek mellett, megvédjenek bizonyos társadalmi csoportokat. A parlamenti mandátummal járó erőforrások nélkül teljesen megszűnhet a szervezett politikai ellenzék.” Ugyanakkor az ellenzéki mandátumok felvétele nem jelentheti azt, hogy ugyanott lehet folytatni a parlamenti munkát, ahol most abbahagyták a pártok, véli a politológus.

„De – és ez egy fontos de – csak úgy érdemes nekivágni a parlamenti munkának, ha azt egy komolyan végiggondolt stratégia mentén teszik a pártok. Hadházy Ákos már régóta képviseli ezt az álláspontot.” A képviselő a választások után, hétfőn azt írta Facebook-oldalára„Az Országgyűlés alakuló ülésén csak akkor szabad részt venni, ha az ellenzék garanciákat kap arra, hogy visszakapja ellenőrző szerepét (például konszenzusos közmédia-vezető, ellenzéki javaslatra kötelezően felálló parlamenti vizsgálóbizottságok, a képviselők szabad belépési jogának visszaállítása a közintézményekbe stb.). Ameddig erre sor nem kerül, addig a bizottsági tisztségekről megállapodni nem szabad!”

Labanino szerint kifejezetten konfrontatív politizálásra van szükség. Az egyéni akciók lehetnek látványosak, de politikai stratégia nélkül nem érnek sokat.

„Ha azt mondják az ellenzéki pártok, hogy ez egy illegitim, önkényuralmi rendszer, ahol a választások nem voltak szabadok és tisztességesek, akkor minden tevékenységüknek arra kell irányulnia, hogy erre rámutassanak. Úgy kell felépíteni a munkát, hogy minden tettük világossá tegye a szavazók tömegei előtt a rendszer visszásságait.” Legutóbbi jó példa erre szerinte a pedagógusok – a kormány által törvénytelennek tartott – sztrájksorozata. „Amikor nem ült le senki tárgyalni a tanárokkal, akkor nem játszották el, hogy van érdekegyeztetés, hanem belekezdtek egy vadsztrájkba. A szülők és a gyerekek pedig világosan megértették, hogy arról van szó, hogy a kormány még csak tárgyalni sem hajlandó arról, hogy javítson a pedagógusok helyzetén.”

„Ezt kell napi szinten csinálni. Konfliktusokat kell keresni a rendszerrel, hogy kijöjjön működésének lényege. Az elmúlt négy évben az ellenzék ezt egyszer csinálta, a rabszolgatörvény kapcsán, és az sikeres is volt.” Akkor az ellenzéki képviselők elfoglalták az Országgyűlés elnökének pulpitusát, hogy megakadályozzák a törvényről való szavazást – amit végül a padsorokból vezényelt le a levezető elnök. „Ahogy a kormány végül megszavazta a rabszolgatörvényt, ahogy a biztonságiak kidobták a köztévé épületéből az ellenzéki képviselőket, az világosan megmutatta a rendszer önkényuralmi jellegét.”

A választási eredmény azt mutatja, hogy tartalmilag is meg kell újítani az ellenzéki politizálást. A rabszolgatörvény erre is jó példa. Fontos, hogy kézzel fogható, az embereket közvetlenül érintő ügy volt – nem véletlen, hogy nem túlóratörvénynek hívja senki. Megmozdultak a szakszervezetek, a diákok, és az ellenzék is képes volt átlépni a saját árnyékán. „Ha az ilyen akciók beleilleszkednek tehát egy tudatos politikai stratégiába, akkor az ellenzékiek elkerülik, hogy legitimálják a rendszert, de mégis érdemi politikai munkát vállalnak.”

Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha az ellenzéki képviselők elfogadják Hadházy javaslatát, de nem kapják meg a kért garanciákat, Labanino azt mondja, hogy akkor a Fidesznek nyíltan fel kellene vállalnia, hogy kizárja az ellenzéket az amúgy is kiüresített parlamenti munkából. Eddig is ki voltak ugyanis zárva, de így legalább a választóknak is világossá lehetne tenni.

„2006 ősze után volt súlya annak, amikor a Fidesz minden alkalommal kivonult az ülésteremből, amikor Gyurcsány Ferenc beszélni kezdett. Hiszen akkor az volt a fő üzenetük, hogy a miniszterelnök nem legitim. Az egy világos üzenet volt, sokan meg is értették.” Labanino szerint minél előbb el kell döntenie az ellenzéknek, mi lesz a következő évek stratégiai célja, és azt kell konzekvensen végigvinni. „Másnak nincs értelme, különben négy év múlva is pont ez lesz az eredmény.” (Szabad Európa)

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”


 

Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s