Menekültügyben az egyik legizgalmasabb demagógiát, a „miért ide jönnek, miért nem a szomszédos államokba, amelyekkel azonos a kultúrájuk, a nyelvük és ők is arabok” témakörét, azt, hogy mennyire „komoly iparág” az emberkereskedelem, és ezekhez kapcsolódó kérdéseket járunk körbe és igyekszünk felfejteni Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértővel.

Az alábbiakban a 168ora.hu írását olvashatják:

- Legelőször szálazzuk – immár sokadszor – szét: menekült, bevándorló, gazdasági bevándorló, terrorista!

– A fejekben sajnos nagy a káosz, keverik az emberek a kifejezések értelmét. Óriási tömeg mozog, nagy részük menekültként kér helyet, életteret Európában. A menekült attól menekült, hogy menekültkérelmet ad be a magyar, illetve az Európai Uniós hatóságok felé, amit a megfelelő procedúra mentén elbírálnak. Itt van a hatalmas keveredés, hiszen minden bevándorló tulajdonképpen menekült is, gazdasági migráns is egyben. A keveredés oka a nagyon tudatos, pontos, a káoszt fokozó kommunikáció, miközben – ha csak az elmúlt pár évet nézzük – nagyon sokan érkeztek hozzánk Kínából a letelepedési kötvények segítségével, ezt az Orbán kormány nem tartotta aggályosnak, pedig ez is bevándorlási tevékenységet takar. Magyarország jelenlegi legnagyobb problémája e témában a menekültekkel van, hiszen fogalma sincs az ország vezetésének arról, hogy hogyan lehet a menekültügyi rendszert feléleszteni, hogyan lehet kezelni ezt az embertömeget. Törökországban például az elmúlt másfél – két évben közel két millió szíriai, iraki menekült kért bebocsátást és ez a szám nemhogy csökkenne, csak nőni fog. Magyarország és a Balkáni térség olyan geopolitikai jellemzőkkel bír, hogy az embertömeg az elmúlt kétszáz év során – vagyis, ha bármilyen probléma adódott az említett térségben – csak erre juthatott szárazföldi úton Európa szívébe. 

A török példa

– A törökök technikai értelemben jól kezelik ezt a rájuk zúdult migránsmennyiséget?

– Eleinte átengedték őket a határon, néhány hónappal ezelőtt ők is kerítést építettek, amit a menekültek rövid úton letaroltak. Az odaérkezők egy része nem kívánt Törökország területén maradni, visszatértek a kiinduló országukba, majd újra útra keltek, keresik a helyüket a Világban, vándorolnak.

- A falak és a kerítések sehol a világon nem váltják be az építtetők hozzá fűzött reményét. A menekültnek olyan egy fal, egy kerítés, mint az alpinistának a hegy, ha ott van meg kell másznia. Mostanában egyre többször halljuk, hogy miért nem a közeleső szomszédos országokban – amelyekkel azonos a nyelvük, vallásuk, kultúrájuk – keresnek menedéket az útra kelők.

– Én az Észak Afrikai országokat ismerem: Algériát, Egyiptomot, saját élményeim vannak Líbia kapcsán, ahol 2013-ban dolgoztam és ott láttam, hogy Szíriai menekültek érkeztek és semmilyen szinten nem fogadták be őket. Méghozzá azért, mert nem találták meg a hangot, teljes egészében más közeget képviseltek, egy Szír nem egyenlő egy Líbiaival, mint ahogy egy Algériaival sem, teljesen más. A környező országok nagyon tudatosan lezárják a határaikat, nem akarják ezeket az embereket beengedni. Az érződik, hogy ezekben az országokban nem létezik a nemzeti –, nyelvi –, vagy bármi féle szolidaritás, kőkemények a menekültekkel, míg mi, Európaiak a vívmányaink: a szabadság, a keresztényi hozzáállás kapcsán olyan teret képezünk, ahol lehetőséget próbálunk adni – legalábbis eddig, és remélem, ezután sem változik nagyot – a rászorulóknak. Egyébként, én mélyen hiszem, hogy ettől lett Európa élhető hely, ez fontos vívmányunk. A világ többi részén ezt a kérdést nem így látják, sőt, agresszívan közelítenek hozzá. Az arab országok részéről ez struccpolitika, hiszen az embertömegnek valahol ki kell kötnie, és idővel vagy így, vagy úgy, ki is köt. Másik oldalról azt kell látni, – itt újra a török példára hivatkozom – hogy attól, hogy egy-egy régióba nem engedik be az embertömeget, attól ez a vándorlás, helykeresés folyamatos. Ahogy a török kerítést leszaggatták és átgázoltak rajta, úgy máshol sincs a hasonló megoldásoknak lehetőségük a tendencia megállítására, ezt bizonyítja még többek között a bolgár kerítés példája is. 

Gyerekek és terroristák

- Ha tömegről beszélünk, megjelenik a biztonságpolitikai kockázat is, a jelenlegi magasabb, mint az átlagos?

– Amennyiben a terror kérdéskört feszegetjük, tudni kell, hogy a Balkán térsége az elmúlt években sem számított biztonságos helynek. Már 3-4 évvel ezelőtt is ismert volt, léteztek olyan titkosszolgálati információk, melyek arról beszéltek, hogy Boszniában vannak terrorista előkészítők, illetve terrorista-kiképző táborok. Ezek egy részét az ISIS, másik részét a szélsőséges a Szaúd-Arábiához köthető Vahabita szervezet működteti, tény tehát, hogy ezek a táborok Magyarország határától 250 – 300 kilométerre megtalálhatók. Azoknak a fiataloknak a képzésével foglalkozik az ISIS felkészítő tábora Boszniában, akik Franciaországban, Németországban úgy döntöttek, harcolni fognak. Törökországba légi útvonalon már nem lehet utazniuk, nagyon komolyan szűrik az utasforgalmat, így marad számukra a szárazföldi út, ami például Magyarországon is átvezet, jó részük az M1-es és az M5-ös autópályán keresztül érkezik Szerbiába, és az említett táborokba. Ott szortírozzák őket, felmérik, hogy ki a ténylegesen elkötelezett és őket speciális felkészítést követően – nem harci felkészítésre gondolok – elküldik a Balkánon keresztül Törökországba, Észak Irakba és Szíriába, aki nem felel meg az elvárásoknak, azt egyszerűen visszaküldik. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt években is volt bizonyos fajta terrorista-képző aktivitás a Balkánon, és hogy erről tudott és tud a magyar terrorelhárítás. Ezt ráhúzni a mostani migránshullámra álságos dolog, az pedig, hogy egyenlőségjelet tesz a kormány és azt sugallja, hogy szinte minden menekült potenciális terrorista, durva csúsztatás Egy ekkora tömegbe belekeveredhetnek bűnözők, lehetnek közöttük deviáns magatartású emberek, ne adj Isten terrorszervezetekhez köthető személyek. Az elmúlt 3 – 4 évben – ahogy az előző példámban említettem – Európa terrorszintű megközelítése folyamatos volt. Ha sarkosan akarok fogalmazni, azt mondom, hogy azok a terrorista sejtek, akik rosszat akarnak Európának, már itt voltak és vannak. Azt sem szabad elfelejteni, ha visszagondolunk a januári franciaországi terrorcselekményekre, hogy az elkövetők harmadgenerációs francia állampolgárok voltak, akik Jemenben kaptak harci kiképzést, és ezért tudták a merényletsorozatot végrehajtani. Azt a megközelítést tehát, hogy a menekültáradatot kihasználva terroristák céltáblájává válik Magyarország és Európa, azzal cáfolom, hogy eddig is volt terrorista beáramlás. Nyilván kis mértékben elősegítheti a fenyegetettséget, de ennek veszélye meg sem közelíti a kommunikációs beállítását. Nagyon lényegesnek gondolom, hogy amikor egyenlőségjelet tesz valaki a menekültek és terroristák közé, az azért is a legdurvább csúsztatások egyike, mert a menekültek 30 – 40 százaléka gyerek, nem 17 – 18 éves fiatalember, hanem csecsemő, 3 – 4 éves kisgyerek. Ha csak a hétvégi adatot vesszük alapul, a kb. 4000 beérkező között 1000 kisgyermek volt. A kormánykommunikáció csúsztatása ideget felőrlő, gyűlöletkeltő és álságos.

Modern rabszolga-kereskedelem

- Nem beszéltünk még az embercsempészekről.

A leggonoszabb szervezett bűnözői ágazat az embercsempész ágazat. Egyszerűen azért, mert ők hozzák az emberanyagot a szervkereskedelemtől kezdve a prostitúción keresztül a vagyon elleni bűncselekményekig, a rabszolgatartásig. Az egész menekültkérdésben a legfontosabb problémának látom az ő szerepüket és szerintem nem a fajsúlyához méltóan foglalkozunk a problémával. Erre kellene nagy hangsúlyt fektetni, erőt összpontosítani. 

– Szintén kommunikációs csúsztatás, hogy a menekültek gazdagok, ilyen cipő, olyan telefon stb. és nem kell nekik a segítség?

– Ahhoz, hogy az embercsempészt ki tudja fizetni egy – egy család, felszámol mindent a hazájában, összeszedi a vagyonkáját és odaadja életlehetősége reményében, a csempésznek. A vájtabb megközelítés az, amikor az embercsempész nem tartja elegendőnek a fizetséget és eladja egyik – másik menekültet, – lányokat masszázsszalonba, a fiúgyereket textilüzembe munkásnak – nem véletlen, hogy a családok zöme a pontos úti céllal szökik, mert tudják, hogy hol kell ledolgoznia a hozzátartozónak az útiköltség fennmaradó részét. Az embercsempészek fogva tartják és végigterelik a menekült családok egy részét egészen addig, amíg azt a fajta pénzügyi profitjukat nem tudják realizálni, ami megéri nekik a vállalt rizikót. A rabszolgatartástól a prostitúcióig, a szervkereskedelemig tulajdonképpen a bűnözés ezen ágazata rátapad a menekültügyre. Az embercsempészet Európa felé az elmúlt 10 évben folyamatosan nőtt, mára megközelíti a 16 – 17 milliárd dolláros bevételt. Ezért is állítom, hogy ezt a nagyságrendű üzletet egy pengés drótkerítés nem állítja meg.

168ora.hu (Címlap: Tarjányi Péter - Forrás: 168ora.hu)