Novák Katalin köztársasági elnök még aláírásával nem szentesítette az augusztus 1-től érvényes rendeletet, amelynek részletein szakértők lázasan dolgoznak. 

Az energia-veszély-helyzet bejelentésének hírére az EU is felfigyelt, ugyanis a tagállamok közötti megállapodás értelmében a szomszédos tagországok kisegítik a veszélybe került tagot, amennyiben az ellátáshoz ez valóban szükséges. Szakértők szerint a energia-veszély-helyzet fogalmának nem felel meg a jelenlegi helyzet, hiszen vannak tartalékaink, az áram és gáz ellátás biztosított. A lakosság számára érzékelhető változások bejelentését mégis drasztikusnak és elkésettnek érzik az emberek. 

Miért lepődött meg a lakosság nagy része?

A közmű számlák egyértelműen félrevezetőek voltak, ugyanis a narancssárgával kiemelt részen szereplő "rezsicsökkentés" nem a tényleges csökkentés összege.

A homokszem ott került a gépezetbe, hogy a 2013 óta érvényben lévő rezsicsökkentés az akkori árhoz képest mutatta ki a csökkentést.

Egy példával szemléltetve:

Tegyük fel, hogy a pulyka virsli 300 Ft volt 2013-ban, most azonban már 450 Ft. A kereskedő ha "csökkentene" és 280 forintért adná, akkor biztosan azt írná ki, hogy a legutóbbi aktuális, 450 Ft helyett 280 Ft. Így érzékelnénk, hogy ez milyen mértékű/összegű kedvezmény. Egyértelműen félrevezető lenne, ha azt írná ki, hogy (a 2013-ban aktuális) 300 Ft helyett 280 Ft. A rezsicsökkentéssel majdnem így jártunk. Azzal a különbséggel, hogy a magyar állam 2021 júliusig kedvezőbb áron vásárolt gázt, mint a háztartások által fizetett rezsicsökkentett ár, amin a szolgáltató hasznot realizált. (Azaz mintha a pulyka virsli idő közben máshol 140 Ft lett volna és "csökkentett" árnak nevezte volna a kereskedő, aki 280 Ft-ért kínálja azzal a kiírással, hogy 300 Ft helyett 280 Ft.)

A háború az oka? 

2021 második felében indult el a gáz világpiaci árának meredek emelkedése, ami a rezsicsökkentés értesítő félrevezető tartalma (lásd fent) miatt nem volt érzékelhető az átlag fogyasztó számára. 

Akkor még nem tudtuk, hogy háború lesz, de a 15 évre megkötött orosz gáz vásárlási szerződés ténye azzal nyugtatja a fogyasztókat, hogy biztosított az ellátás. A laikus fogyasztó a hétköznapokban olyan szerződésekkel találkozik, ami nem csak a vásárlót kötelezi fizetésre, hanem a szolgáltatót is adott áron való szolgáltatásra. Ilyen pl. egy internet előfizetés két éves hűségidővel, vagy lakásbérlet minimum egy éves szerződéssel, havi fix áron, majd inflációt követő emeléssel. 

A mi gáz vásárlási szerződésünk azonban valamiért nem rögzíti az árat és az emelés maximális mértékét, hanem az az aktuális piaci ártól és szolgáltatói döntéstől függ. Tehát van, de nem biztosít kiszámítható (áron) szolgáltatást, így haszna megkérdőjelezhető számunkra.

Rezsicsökkentő spórolási tippekkel nyomasztanak

A környezettudatos szemlélet fokozatosan épült be a mindennapjaink és az olvasók többsége a felmérések szerint eddig sem élt pazarló módon. 

A háztartási fogyasztás a legtöbb családnál túl nagy mértékben várhatóan nem csökkenthető, hiszen a legtöbb családban annyi fogyott, amennyi szükséges és elégséges. A családok túlnyomó részéről elmondható, hogy bevételi helyzetükhöz igazított életszínvonaluknak megfelelően fogyasztottak, aminek kényszerű mérséklése az életszínvonal csökkenését fogja eredményezni. Sokan vették fel a CSOK, Babaváró es egyéb támogatásokat, hogy a családalapítást már nagyobb életteret biztosító otthonban kezdhessék vagy folytathassák. Nyilván nem azért vásároltak a kis belvárosi garzon helyett 3 szobás házat az agglomerációban, hogy annak egy szobáját fűtve lakjon ugyanakkora területen a már gyarapodott család, mintha a garzonban maradtak volna - csak most már autót is fenn kell tartani és ingázni kell a munkahelyre.

Természetesen a szigetelés és a gázkészülékek karbantartása, energia tudatos fogyasztás fontos, de a lakosság nem tudja magát gazdagra spórolni, miközben a távhő szolgáltatás államilag fenntartott gépezete fűti az utcát a korszerűtlen egy csöves társasházi fűtési rendszerekkel. Műszaki megoldás már régóta lenne, azonban a távhő rendszer energia fogyasztása és az általa generált hatalmas bevételek csökkentése nem volt eddig cél.

Miért ennyi az emelés és hogyan lehetne kevesebb?

A tervezetben bejelentett árak jelentősen meghaladják a világpiaci árakat, tehát a szolgáltatói rendszer fenntartási díjakra hivatkoznak akik magyarázni próbálják a bizonyítványt. Annak okát nem tudjuk, hogy az utóbbi miért drágul, de ha lenne is indoklás, az nem lenne ellenőrizhető a lakosság számára. 

Tény, hogy Magyarországon 2012-ben lett 27%-os az áfa kulcs, amivel az Európai Unióban a legmagasabb, a világon pedig a negyedik helyen van jelenleg is.

A megnövekedett árak mérséklésére az energiaárak ÁFájának csökkentése lehetne az egyik lehetőség, az azonban az állam bevételeit csökkentené.

Mivel a valódi cél vélhetően az államháztartási hiány pótlása, ezért ennek csökkentésére nem számíthatunk. Az üzemanyagok jövedéki adója is nagyon jelentős mértékű, a kormány azonban mégsem csökkentette számottevően. A hatósági ársapkával veszteségessé tette a kis kutak üzemelését, ezért találkozhatunk egyre több helyen a korlátozott vásárlással (pl. max 20 litert lehet tankolni) és bezárt kutakkal. 

Mi lesz a lakásárakkal?

A fővárosi lakásárak meg mindig elmaradnak az EU többi fővárosának lakás áraitól, ezért némi korrekció után a külföldi tőke beáramlása miatt az uniós átlagnál nagyobb csökkenésre nem érdemes számítani. Azonban a lakáspiaci keresletet is értelemszerűen befolyásolni fogja az energiaárak változása és a kisebb energiaigényű, önálló fűtési rendszerrel rendelkező lakások felé fordulhat a kereslet. 

Bajban a társasházak 30%-a

A kormány a 2021 éves, háztartásonkénti átlagfogyasztást szabta meg kedvezményes határként, de központi kazánnal rendelkező társasházak számára alkalmazott szorzóhoz nem történt előzetes adatgyűjtés. A közös képviselőket és társasházkezelőket senki nem kérdezte meg, hogy az adott társasházban hány darab lakáscélú albetét (külön tulajdoni egység) van, azaz pl. a gázkazán fogyasztását hány háztartás használja. 

A társasházi értékmódosító tényezők közül a műszaki állapot még inkább hangsúlyos lesz a vevői mérlegeléskor.

Eddig a tudatos lakásvásárlók a felújítás, karbantartást mértékét vizsgálták meg, azonban mostantól a közös nagy energiafogyasztó berendezések megléte is a szempont rendszerbe kell, hogy kerüljön.

Sok társasház rendelkezik ház központi fűtéssel, azaz olyan kazánnal, amely a használati melegvizet és a fűtést szolgáltatja, de az elmúlt 10 év társasház építési hullámában a modern igényeknek megfelelve sok helyen került beépítésre központi klíma, autó liftek, öntözőrendszer automatika stb. energia fogyasztók is.

A tulajdonosi közösségekben felröppennek olyan javaslatok, hogy a fogyasztókat helyezzék üzemen kívül, azonban ez nem járható út.

Ezeket a berendezéseket és rendszereket a társasház köteles üzemben tartani, mert a kisebbség jogos érdeke sérülne, ha a spórolás érdekében az alacsonyabb szinten lakók arról szavaznának, hogy a felvonókat leállítsák, vagy a garázskaput nyitva hagyják, vagy ne legyen világítás a lépcsőházba.

Kiürülő tartalékok és kilátástalanság

A lakosság egy jelentős hányadának nincs megtakarítása, őket fogja legérzékenyebb érinteni a drágulás. A magasabb jövedelmű családoknak általában a kiadásaik is jelentősebbek, ami néhány hónap alatt leolvadhat. A COVID lezárások két éve, a hirtelen változó szabályok, a rekord magas infláció, a kidolgozatlan részletek, váratlan bejelentések és az áremelések nem csak az anyagi tartalékokat emésztik fel, hanem a lakosság mentális és pszichés tartaléka is kimerülőben van.

Azt szokták mondani, hogy a biztos rossz is jobb, mint a bizonytalanság.

Ha tudjuk majd a végleges döntést, akkor kezdhetünk el megoldási stratégiákat kidolgozni mind családi, mind társasházi közösségek és az egész lakosság szintjén.

Szilber Szilvia
Társasház szakértő