A moratóriumos lakossági ügyfelek életében ezekben a napokban szállt fel a fehér füst. Azért jött az igazság pillanata, mert amit összefoglaló néven csak fizetési haladéknak (a köznyelvben moratóriumnak) nevezünk, az valójában két intézkedés összefoglaló neve, és az egyiket most lezárták a bankok.

• Az első, vagyis a „moratórium 1” 2020. március 18-tól 2020. december 31-ig tartott.
• Ekkor elindult a „moratórium 2”.

Az első időszakról a bankok most értesítőket, úgynevezett lezáró leveleket küldenek, ezek olyan elszámolások, amit mindenki megkap, még azok is, akik amúgy továbbra is benne maradtak a moratóriumban. Sokan megdöbbentek, amikor elolvasták, hogy miképpen módosult (volna) a szerződésük.

Ez lenne a helyzet

Azért csak „volna”, mert ugye ez egy teoretikus levél, ami azokra érvényes, akiknek pont december 31-én véget ért a haladék. Akik benne maradtak, azoknak még keményebb lesz majd a végső elszámolás.

A bankok, a call centeresek és a panaszleveleket feldolgozók jelzései alapján most azt tapasztalják, hogy nagyon sok ügyfél abban a tudatban volt, hogy az ő futamideje annyival hosszabbodik, mint amennyit ő eltöltött a moratóriumban. Ha valaki haladékban volt 10 hónapig, akkor majd 10 hónappal a korábban tervezett lejárat után fut ki a hitele. Nos, nem, a futamidő évekkel is meghosszabbodhat, és a nominálisan visszafizetendő kamat milliókkal nőhet.

Az ok kicsit bonyolult. Az úgynevezett haladék alatt meg nem fizetett kamat elporlasztott törlesztőrészleteit kell majd a későbbiekben úgy törleszteni, hogy az ügyfeleknek a haladék után sem emelkedhet meg a havi törlesztőrészletük, ezért sok hónapra elosztva jönnek ki a rémisztő számok.

Egy egyszerű példa

Azt kell elfogadnunk, hogy a mai 100 ezer forint nagyjából a 15 év múlva esedékes 200 ezer forinttal ér ugyanannyit. Kiindulhatunk az infláció fogalmából, vagy abból, hogy ha a mai 100 ezer forintunkat lakossági állampapírba tesszük és mindig megújítjuk, 15 év múlva lesz 200 ezer forintunk.

A következő számpélda hangsúlyozottan nem a moratórium matematikájáról szól, azt a bankok szoftverei tudják pontosan kiszámítani, de egy leegyszerűsített okfejtés segíthet megérteni a helyzetet, illetve a pénz időértékének a fogalmát a moratóriumban.

Adós Béla eredetileg 2020. március 18. és 2035. március 18-a között tizenöt éven át törlesztett volna, havi 100 ezer forinttal egy hitelt, de egyéves halasztást kért.

Képzeletbeli példánkat felfoghatjuk úgy, hogy a hitelének a törlesztése egy évvel kitolódott. Az új rendszerben az első évben nem kell fizetnie semmit, a törlesztés 2021. március 18. és 2036. március 18-a között lett esedékes.

Újabb egyszerűsítéssel a törlesztésünkben minden marad a régiben 2021. március 18. és 2035. március 18. között ugyanúgy havi 100 ezret kell törlesztenünk, de amit 2020. március 18. és 2021. március 18. között fizettünk volna, azt 15 évvel később, 2035. március 18. és 2036. március 18. között törlesztjük.

Ha a pénz időértékét is figyelembe vesszük, 5 százalékos kamatnál a 2020-as 100 ezer forint a 2035-ös 207 893 forinttal egyezik meg.

Ha 12 hónapnyi törlesztésről van szó, akkor nominálisan 12*107 893 forinttal kell a késleltetéssel többet fizetni, vagyis ha a mai százezer forint törlesztés helyett a 15 évvel későbbi 207 893 forintot választjuk, ez 1,295 millió forint különbség. Ha valaki, mint például a haladék szabályaiban a kormány, egy kicsit segít nekünk és kicsit jobban járunk, akkor a bank, mondjuk, csak 200 ezer forintot kér tőlünk 15 év múlva, de azért 1,2 millióval akkor is többet kell majd fizetnünk. A pénz időértékét tekintve mi járunk jól, de azért elég rémes ez a plusz 1,2 millió.

Ebből vita lesz

A hazai bankok mindenesetre most azt tapasztalják, hogy rengeteg panasz és kérdés érkezik be hozzájuk, és sajnos a kérdések egyelőre néha még a call centeresek és a tanácsadók tudását is kikezdik.

Pontos, főleg bankrendszerszintű adatunk nincs, de a háttérbeszélgetések alapján az ügyfelek többségének azért kevesebb, mint egy évvel nő majd csak meg a futamideje, de érdemi hányad az is, akinek egy évnél hosszabban. Tehát ha például 12 hónapig kért haladékot, akkor 12 + 13 hónappal később jár le a hitele.

És van egy kicsi, 1 százalék alatti ügyfélhányad, akiknek 24 hónapnál (!) is többel nő meg a futamideje. Vagyis egy példával: ha korábban lett volna egy 2035. február 4-én lejáró hitele, az csak 2038 márciusában fog kifutni. Ez a felismerés azért tényleg mellbevágó lehetett.

Változó kamat

Ez a hatás egyszerűen a később megfizetett kamat hatása. Ráadásul, akinek változó kamatozású hitele van, és a moratórium alatt változott volna a kamata, ott a változást (mostanában inkább emelkedést) is figyelembe kellett venni. Vagyis a megnövekedett kamatteherrel még jobban kitolják a bankok a futamidőt, csak ne emelkedjen a havi törlesztőrészlet.

A bankok nem okolhatók, végrehajtották a jogszabályt, még akkor is, ha a változás nem a moratórium miatt, hanem a kamatváltozás miatt következett be. Sajnos borítékolni lehet, hogy mivel a forintosított devizahitelekre ez jellemző, a sokat szenvedett devizahiteles réteg megint nagyon fel fog háborodni.

Ebben sajnos nincsen semmi szabálytalan,

• a bankok tényleg nem okolhatók (ők nyilván nem keresték a rájuk kényszerített moratóriumot),
• a lakosság vélhetően ezt az egészet csak elenyésző mértékben érti, de most meglepve, szomorúan fogja konstatálni, hogy bár csak 10 hónapig nem fizettek kamatokat és tőketörlesztéseket, de az új elszámolással nem 10 hónappal, hanem 13-14, de akár 20-25 hónappal is megnő a hitelük futamideje.
• a kormányzat, illetve az MNB azzal hibázott, hogy mindig úgy beszélt a haladékról, mint egy nagy „vívmányról”, büszkén mondták el, hogy milyen sokan élnek vele, milyen kivételes hosszúságú a magyar haladék.

Utólag persze már késő

Azt hiszem, a szaksajtó is megtette a magáét, magam például korábban az Indexben elég határozottan úgy fogalmaztam, hogy

azoknak, akiknek teljesen befagytak a jövedelmei, a hiteltörlesztési moratórium nagy segítség, és egyfajta kényszerű választás is.

Azok azonban, akik szabadon dönthetnek, folytatják-e a régi mederben a törlesztést, vagy haladékot kérnek, azok mérlegeljenek.

• nem rossz 10 hónapig mentesülni a törlesztések alól,
• viszont ez esetben az adós hosszabb ideig tartozik, és összességében több nominális kamatterhet fizet.

Ismételjük el még egyszer az üzenetet, közgazdaságilag, a pénz időértékét figyelembe véve, akkor járt jobban az adós, ha élt a moratóriummal, de a józan paraszti ész logikája szerint mégis inkább az volt a jó választás, hogy aki tudott törleszteni, az minél hamarabb letudja a tartozását egyszer és mindenkorra, így rövidebb ideig kell fizetnie, és nominálisan összeadva kevesebbet kell törlesztenie.

A bankok is azt javasolták az ügyfeleiknek (nem csak önérdekből), hogy aki nem veszti el a munkáját és tudja vállalni a törlesztést, az fizesse tovább a törlesztőrészleteit, ezzel elkerülhető a moratóriumot követő időszakban a futamidő meghosszabbodása.

Egy kis visszatekintés

Végül emlékeztetőül álljanak itt az első moratórium szabályai (ezt értékelték most ki a bankok). A szabályt a kormány 47/2020. (III. 18.) számú rendeletével a március 18-án 24 órakor érvényes hitelszerződésekre hozta meg.

A moratórium 2020. december 31-ig volt érvényes, és a lakosság szempontjából valamennyi hitel-, kölcsön- és ingatlanlízing-szerződésre, a folyószámla-, illetve a hitelkártyakeretekre is érvényes volt.

A moratórium alatt a tőke-, a kamat- és a díjfizetés is halasztható volt, de semmilyen tartozásunk nem csökkent, csak tolódott, Szabály volt, hogy az új (moratórium utáni) törlesztőrészlet és a megfizetendő kamat együttesen nem haladhatja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészleteket. (Index)