A vizes élőhelyeknek nagy széntartalmuk miatt fontos szerepük van az éghajlatváltozás mérséklésében. Az azonban bizonytalan, hogy a globális felmelegedés közepette az egyes élőhelyek gázelnyelőként vagy éppen kibocsátóként működnek.

A Kínai Tudományos Akadémia Légkörfizikai Intézetének kutatói 1990 és 2022 között 167, egymástól független természetes vizes élőhelyen végeztek a felmelegedést szimuláló kísérleteket, és összegezték ezek eredményeit. Háromféle üvegházhatású gáz nettó kicserélődésének reakcióját tanulmányozták.

A Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmány szerint ha a globális hőmérséklet 1,5-2 Celsius-fokkal emelkedik, akkor 57 százalékkal csökken a vizes élőhelyek gázelnyelő funkciója, és a klímaváltozás mérséklésében betöltött szerepük nagymértékben gyengül.

Az edényes növények, például cserjék és füvek által uralt vizes élőhelyeken a felmelegedés megnövelte a szén-dioxid-elnyelést. A mohák, zuzmók és más, rejtőzködő növények által uralt vizes élőhelyeknek azonban nőtt a szén-dioxid-kibocsátása a felmelegedés hatására.

A KÍSÉRLETEK SZERINT A FELMELEGEDÉS EGYÉRTELMŰEN NÖVELTE A VIZES ÉLŐHELYEK NETTÓ METÁN- ÉS DINITROGÉN-OXID-KIBOCSÁTÁSÁT, FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY OTT MELYEK VOLTAK A DOMINÁNS NÖVÉNYEK.

Az egyik kutató, Hszü Hszi-jen emlékeztetett arra, hogy a párizsi klímamegállapodásban határozott célként szerepel a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alá szorítása az iparosodás előtti szinthez képest, de kívánatos cél ennek 1,5 Celsius-fok alatt tartása.

"Ebben az összefüggésben a vizes élőhelyeknek az üvegházhatást okozó gázok elnyelőjeként való változásáról szóló tanulmányunk segíteni fog jobban megbirkózni a globális éghajlatváltozással" - mondta Hszü. (Portfolio)