A panelházak jelentős dilemmák hordozói: a tartószerkezeteik akár 80-100 esztendeig is ellenállnak az időjárás viszontagságainak, viszont a többi szerkezet és a hőszigetelés csak néhány évtizedig szavatos. Szerencsére megfelelő karbantartással és felújítással utóbbiak élettartama is meghosszabbítható. Az épület szerkezetét érintő első gondok általában 15-20 esztendő múlva jelentkeznek, mégpedig a tetőszerkezetben. Ennek oka rendkívül egyszerű: mivel a meleg levegő felfelé száll, így a tetőn keresztül a keletkezett fűtési energia 25 százaléka eltávozik, még az olyan házakban is, ahol jól záródó, modern nyílászáró szerkezetek vannak. A tetőszerkezet utólagos szigetelése közvetlenül befolyásolja a lakók mindennapi életét, különösen a legfelső szinten, viszont néhány hét alatt elvégezhető. (Most van terjedőben nálunk is egy új technológia, amely fújható üveggyapotot alkalmaz, azzal az ígéretek szerint egyetlen nap alatt be is fejezhető a művelet.)

A megfelelő hőszigetelés elvégzése egyre sürgetőbb, ugyanis hamarosan duplájára nőhet az energiahatékonysági felújítási költsége annak a mintegy 590 ezer, még nem szigetelt panelháznak az esetében, amelyek nem lépnek időben. Szinte biztosan lehet állítani, hogy meghatározó többségük – a kényszerítő okok ellenére – nem lesz képes arra, hogy 2020. december 31-e után a „közel nulla energiaigény” feltételeinek teljesítésével elvégezze az energetikai célú felújítást.

Magyarországon a statisztikai adatok szerint mintegy 798 ezer úgynevezett ipari technológiával készült lakás van. Ezeknek napjainkig hozzávetőleg a harmadát, 250-300 ezret újítottak fel, azonban az energiahatékonyság szempontjából kulcsfontosságú homlokzati szigetelést csak a felüknél végeztek. A panelfelújítási program legnagyobb hányada, 50 százaléka Budapesten valósult meg. A tempó felgyorsításának számos akadály szab határt: az építőipar kapacitása, a rendelkezésre álló források szűkössége, a szigetelőanyagok folyamatos drágulása. Egy panelház teljes homlokzati szigetelése – az anyagköltségekkel és a munkadíjakkal együtt – nagyságrendileg négyzetméterenként 30 ezer forintba kerül, ez az összeg az új szabályozás nyomán közel a duplájára is nőhet. A költségnövekedés fő oka, hogy az eddigi átlagos 15-16 centiméter helyett 25-30 cm vastagságú szigetelést kell majd használni ahhoz, hogy az épület a szigorúbb hőátbocsátási értéknek is megfeleljen. Ugyanakkor az is tény, hogy a panelprogramban részt vevő lakóházaknál  a szigetelést követően a fűtési költségek átlagosan 30 százalékkal csökkentek a falszigetelés nyomán. Ha az ingatlanban a nyílászárókat is korszerűsítették, akkor a fűtési díjak meg is feleződhettek, de volt példa idehaza ennél nagyobb mértékű megtakarításra is.

A teljes energetikai rekonstrukció nem csak a homlokzatra terjed ki, hanem a tetőre, a pincére és a lakások födémére is . Azonban, amint ezt Aszódy Tamástól, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, kényszerhelyzetben gyakran csak az úgynevezett végfalak kapnak borítást, bár kétségtelenül itt a legnagyobb az épületek hővesztesége. Érdemes emlékeztetni rá, hogy a társasházi tulajdonosok részéről a jelenlévők fele plusz egy szavazat elég a beruházás elindításához, azonban a legtöbb társasházi közösség szükségesnek érzi a tulajdonok kétharmadának a hozzájárulását. (nepszava.hu)

* itt jegyezzük meg, hogy statisztika nem áll rendelkezésünkre, de nem csak a hőszigetelés maradt el a paneleknél, hanem az életveszélyes azbeszt szigetelések cseréje is,