Az 1500 magyar és kelet-európai vállalat bevonásával készült, Fizetési Szokások Barométere című tanulmány szerint míg tavaly a B2B kereskedelemben a cégek az ügyletek 38,8 százalékában adtak halasztott fizetést a vevőiknek, addig az idén a tranzakciók 67,2 százaléka történt hitelre. A listát Szlovákia vezeti 91,5 százalékkal, Magyarország 77,8 százalékkal a harmadik helyen áll a régióban, míg Bulgária az utolsó, 33,6 százalékkal.

Az Atradius elemzői szerint az erős belső fogyasztás a B2B hitelezés motorja Kelet-Európában.  Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója szerint emellett a vállalatok versenyképessége is megköveteli a hitelezést, mert a halasztott fizetés előnyt jelenthet a külföldi piacokon, így segítheti az exportot. – „Ez egy olyan jelentős tényező, ami jelentkezik a számlák határidejében is. Az idén a kelet-európai cégek átlagosan 37 napot adtak a vevőknek a számlák kiegyenlítésére, ami három nappal több, mint 2018-ban. Érdekesség, hogy a magyar vállalatok a legkevésbé türelmesek (29 nap), míg a török szállítók 59 napot adnak a fizetésre.”– mondta. A felmérés szerint Bulgária az egyetlen olyan régiós ország, ahol az idén hamarabb kell kifizetni a számlákat, mint tavaly.

A felmérés kimutatta, hogy a tavalyihoz képest a régióban javult a fizetési fegyelem: a számlák 73,3 százalékát fizették ki időben, míg egy évvel korábban ez az arány 64,3 százalék volt. Ugyanakkor a cégek több mint egyötöde még mindig késve fizet, az átlagos késés 11 nap. A legfegyelmezettebbek a bolgár és a román vevők (a késve kifizetett számlák aránya 18,2 és 18,7 százalék), míg a törökök a legkevésbé precízek (41,5 százalékos késve fizetés).

A térség vállalatainak 39 százaléka előzetesen tájékozódik a vevői hitelképességéről, még mielőtt szállítana a partnereinek. A cégek 36 százaléka fizetési emlékeztetőt küld, amennyiben a számláját nem egyenlítették ki határidőre. Ebben a cseh (68 százalék és 52 százalék), illetve a szlovák (57 százalék és 53 százalék) vállalatok a legaktívabbak. A régióban a román vállalkozások kötnek hitelbiztosítást a legszívesebben (40 százalék, Kelet-Európa átlaga 20 százalék).