Az MTVA azért indított nyílt, gyorsított közbeszerzési eljárást a televíziós nézettség mérésére, mivel korábban már két tendere eredménytelen lett. A harmadik pályázatot a Nielsen Közönségmérés Kft. nyerte meg 241 millió forintos ajánlatával, más ajánlattevő nem volt, a szerződést már június végén meg is kötötték a céggel. A Nielsennek az M1, M2, M3, M4, a Duna és Duna World – vagy ezen csatornák későbbi utódai – és opcionálisan további még egy köztévécsatorna nézettségét kell vizsgálnia a 4 éven felüli népességben, 1040 háztartásban. Az információkat adatbázisba kell rendezni. A Nielsen percenkénti nézettségi adatok gyűjtésére köteles a nap 24 órájában, az év minden napján, és az adatfelvételt követő munkanapokon köteles az előző napi mérés eredményeit online továbbítani az MTVA-nak.

Nem csoda, hogy a köztévé ennyit költ nézettségmérésre, hiszen ez a statisztika kiemelkedő fontosságú az MTVA közleményeiben, noha korábban rendre azzal érveltek a rossz adatok miatt, hogy a közszolgálat számára nem a nézettség az elsődleges szempont. Később Polyák Gábor lapunknak úgy fogalmazott: kimondható, hogy a köztévé mégis kozmetikázza a nézettségi mutatóit, mivel nem a bevett, mindenki más által használt adatokat közlik (a 18–49-es, kereskedelmileg fontos korosztályét), hanem az olykor milliós számokat mutató elérést."A valóság persze nem igazodik ezekhez a vágyakhoz" – jegyezte meg akkor a médiajogász. 

Az évi több mint 80 milliárd forintból üzemelő közmédia egyébként egy másik tendert is kiírt integrált marketing-, kreatív és médiaügynökségi szolgáltatásra, 400 millió forintos keretösszeggel. A munka szeptember 15-én kezdődik és a jövő év végéig tart; az ajánlattevőnek az MTVA által meghatározott üzeneteket kell eljuttatnia az adott célcsoporthoz. De a közmédia igen erős laptopokat is vásárolt a közelmúltban: a hét darab Lenovo gép darabonként nettó 672 ezer forintba került, azaz összesen 4,7 millióba. Az MTVA a minőségi műsorokra sem sajnálja a pénzt. A múlt héten derült ki például, hogy a köztévé csaknem 40 millió forintért rendelte meg Hajdú Péter műsorgyártó cégétől a Magyarország Szépe-választás három produkcióját. A 444 megkérdezte az MTVA sajtóosztályától, hogy egy szépségverseny miként egyeztethető össze a közszolgálatisággal. Mint írták: a Magyarország Szépe verseny sugárzása szerintük belefér a "modern közszolgálatiságba", csakúgy, mint az Európa-bajnokság közvetítése vagy a Petőfi Zenei Díj gálája. A műsort az állami média tájékoztatása szerint összesen 569 398 néző látta, az adás a Duna Televízión csak 9,3 százalékos, a Duna Worldön 3,8 százalékos közönségaránnyal futott. Mindennel együtt a nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján az Orbán-kormány 2011 és 2016 között már több mint 500 milliárd forintot költött a közmédia működésére. (Népszava)