Ha ezt bevezetik, a kereskedőknek jobban megéri majd a határon túlról üzemeltetni a szervert - hívja fel a figyelmet a Blokkk.com szakportál.

Az országgyűlés döntés-előkészítésének utolsó szakaszában van a fogyasztóvédelmi törvény szigorításának javaslata, mely elfogadása esetén a webáruházak, internetes szolgáltatók második alkalommal hibázva 200 ezer forintnál kisebb bírsággal nem úszhatnák meg az ellenőrzést, bármilyen csekély is a vétség, ha a fogyasztóvédelmi ellenőr bírság kiszabását tartja szükségesnek.

A fogyasztóvédelmi törvény jelenleg minden bolttípusra egységesen azt írja elő, hogy a fogyasztóvédelmi bírság legkisebb összege 15 ezer forint. A különbség tehát tizenháromszoros lenne, egy kisvállalkozás életében pedig 200 ezer forint nagy pénz - érvelnek a portálon.

A fogyasztóvédelmi igazgatás - mely helyettes államtitkárságként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium része - eredeti javaslata még úgy szólt a kormány honlapján közzétett tervezet szerint, hogy a jelenleg általános 15 ezer forintos alsó bírsághatár csak a kis- és középvállalkozások esetében ugrott volna 200 ezer forintra, ha a weben kereskednek. Az igazgatás később úgy döntött, hogy minden webkereskedő esetében 200 ezer forintnál kezdődjön a bírságolás.

A második alkalom azért fontos kitétel, mivel a kis- és középvállalkozások egy általános szabály szerint, ha az ellenőrző hatóság első alkalommal talál hibát, - a legsúlyosabb eseteket leszámítva - nem büntethetők.

A törvényalkotó szemét a felszín zavarta

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) ellenőrzési jelentései valóban úgy indítanak, hogy a webáruházak az átlagosnál többet hibáznak. Az ellenőrzési beszámolók alaposabb elemzése azonban már egy sokkal árnyaltabb képet mutat a webáruházak szabálykövetéséről és egyáltalán nem támaszt alá egy ilyen durva bírságszigort, ráadásul a kormány digitális jólét elnevezésű programjának szellemiségével merőben ellentétes. Pontosan azokat a kisvállalkozásokat veszélyezteti, amelyek beépülését segíteni kellene a digitális világba - figyelmeztetnek.

A fogyasztóvédelmi igazgatás arra hivatkozik, hogy 2015-ben az ellenőrzött webáruházak 88 százaléka hibázott, szemben a 2014. évi 80 százalékkal, döntő részben pedig a kis- és középvállalkozások (ezért is szólt az első javaslat arról, hogy kizárólag a kkv-k bírságolása szigorodjon). Ebben az esetben pedig - szerintük - a legokosabb megoldás a bírságok emelése

Az NFH jelentéséből az is egyértelműen kiderül, miszerint a feltárt hibák döntő része olyan adminisztrációs hiányosság, ami semmilyen módon nem sérti a vásárló pénztárcáját, vagy biztonságát, de jogait sem.

Csupán a statisztikát nyomja fel például, amikor a webáruházak számottevő része elmulasztotta honlapján feltüntetni, hogy a szerződéskötés nyelve magyar, amiről pedig bizonyára előbb-utóbb könnyen meggyőződhet a vásárló. Ezen az ellenőrzöttek negyede bukott el 2015-ben. A Blokkk.com szerint Felesleges ilyen kötelezettséget előírni, elégséges lenne csak azt, amikor más nyelven is van erre mód. Bőven akad más hasonló apró adminisztrációs hiányosság is, ami persze hiba, de nem ok az elvakult bírságszigorra.

Pedig a részletek pozitív trendet tükröznek

Az NFH jelentése betűpontossággal ismétli meg 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben is azt, amikor a webáruházak szépen tudtak javítani az ellenőrök szerint: "a próbavásárlások tapasztalatai alapján megfigyelhető ugyanakkor, hogy a szolgáltatók egyre nagyobb része nemcsak tisztában van a kötelezettségeivel, de el is ismeri az internetes vásárlások esetében a fogyasztók számára többletjogot jelentő elállási jog gyakorlásának lehetőségét, amely alapján megtéríti a fogyasztó által kifizetett összegeket, ha a megrendelt termékek visszaküldésére kerül sor". Az elismerés szófűzére három év alatt egy betűnyit sem változott, egyébként a webszabályok egyik legfontosabb tételére utal, a 14 napos elállási jogra, amit lám-lám javuló formában betartanak a webáruházak.

A fogyasztóvédelem legfontosabb mutatója a bírság - ilyet azonban alig kaptak a webáruházak. Több esztendő fogyasztóvédelmi jelentéseiegyértelműen azt tükrözik, hogy a legsúlyosabb vétségeket elkövető webáruházak száma kevés volt, sőt, az elmúlt két évben a puszta számokat nézve sokat javultak az e-kereskedők. A fogyasztóvédők szemüvegét letörölve például 2014-ben 45 százalékos, 2015-ben pedig 50 százalékos volt a javulás, ennyivel csökkent a megbírságolt webáruházak száma.

A kifogásolt webáruházak számánál jóval kisebb azok száma, akikkel szemben végül valamilyen határozatot is hoztak a fogyasztóvédelmi ellenőrök. 2015-ben például a kifogásolt 148 áruházból csak 113 kapott kötelezésről, vagy bírságról szóló határozatot, a többiről nyilván az ellenőrzés során kiderült, hogy erre már nincs is szükség (a fogyasztóvédelmi törvény megengedi, hogy a vállalkozás megállapodjon az ellenőrző hatósággal a hiba kijavításáról, az apróbb hibákat pedig már az ellenőrzés során ki is javították). A bírságok átlagos összege sem túl magas, ami megint csak a vétségek csekélyebb súlyára utal. A legfontosabb pedig az, hogy az arányokat nézve a webáruházakat sem bírságolják nagyobb mértékben, mint a többi boltost - írja a Blokkk.com.

napi.hu