Látszólag biztató üzenet a magyar kormányoknak, hogy nem engedték Görögországot csődbe menni, ám az események üzenete az, hogy a felelőtlenül költekezők az eddiginél nagyobb szigorra számíthatnak. 

Európának pedig azt, hogy az unióban le kell folytatni a valódi politikai vitákat. Két vezető magyar közgazdászt, Petschnig Mária Zitát és Pogátsa Zoltánt kérdeztük.

Miközben a Görögországgal kapcsolatos események rövid távú gazdasági hatása szinte kiszámíthatatlan, közép- és hosszú távon számos tanulsága van annak a hat-hét éve tartó válságfolyamatnak, amelyen Görögország és az Európai Unió kéz a kézben átment – vélik gazdasági szakemberek. A lapunk által megkérdezettek óva intenek attól, hogy Görögország és Magyarország között párhuzamot vonjunk, már csak azért sem, mert semmi nem az, mint ami elsőnek látszik.

– Tévedés, hogy a Sziriza magyar megfelelője bármilyen értelemben a Fidesz. Ők inkább tekinthetők egy neoliberális elveket valló erőnek –mondja lapunknak Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője, aki 2013-ban görög állami ösztöndíjjal Athénban kutatta a válságot, s erről könyvet is írt.

Pogátsa szerint a monetáris unió nem létezhet fiskális unió nélkül – ehhez tehát Európában harmonizáció szükséges –, ennek megvalósításához azonban alapvető feltétel, hogy az EU-ban valódi politikai-gazdaságfilozófiai vitákat le kell folytatni. Az uniónak valódi értékeket és üzeneteket kell közvetíteni a polgárai felé ahelyett, hogy az uborka ideális görbületét határozza meg – vélekedik a szakember. Persze a monetáris unió, azaz a közös pénz intézménye e nélkül is komoly erőt jelent.

Sérülékenyek vagyunk

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa szerint az euróövezet jelen esetben Görögország bástyája volt, még akkor is, ha a pénzügyi összeomlás az euróra és az övezeti államokra is komoly veszélyt jelent. – Az elmúlt két hét, de akár az elmúlt hat-hét év megmutatta a mindenkori magyar kormánynak, hogy nagy a sérülékenységünk. A napokban a hírek hatására a forint gyengült leginkább a régiós valuták közül – mondta a szakember, leszögezve: szerinte nekünk sokkal jobb lenne az euróövezeten belül, mint azon kívül. Pogátsa Zoltán erről azt gondolja: a maastrichti számok teljesítése, vagyis annak deklarálása fontos volna, hogy alkalmasak vagyunk arra, hogy csatlakozzunk az eurózónához, de jelen helyzetben némi szabadság biztosítása – például a lengyelekhez hasonlóan – jobb feltételeket teremthet.

Rombolják a morált

Van morális romboló hatása annak, hogy a láthatóan fenntarthatatlanul gazdálkodó görögöket nem engedték csődbe menni? – merül fel a kérdés. Petschnig Mária Zita szerint rövid távon igen, de valójában mi a szabályok szigorodását várhatjuk a folyamattól, s ezzel Magyarországnak a saját gazdálkodását illetően is számolnia kell. – A görögök meglehetősen csalfán bántak a saját adataikkal, s az Európai Bizottság azóta bánik keményen velük, hogy ez nyilvánvalóvá vált – mondta a szakember, hozzátéve: a történtek minden periférián lévő állam vezetésének azt üzenik, hogy tartsák be a szabályokat, és ne próbálkozzanak a makrogazdasági mutatók vagy más számaik manipulálásával.

– Ha Magyarországon korábban nincsenek megszorítások, nálunk is ez történt volna. Lehet, hogy rövid távon megvédtük az önállóságunkat, de mivel brutálisan csökkentek az oktatási, a szociális és az egészségügyi kiadások, kijelenthető: feléltük a jövőnket. A görög példa azt kell, mutassa a magyar politikai elitnek, hogy a megszorításoknak brutális államadósságnövelő hatása van – árnyalja a képet Pogátsa Zoltán.

A megszorítások mellett a szerény, de az évek többségében mégiscsak kimutatható gazdasági növekedés mellett 2009 óta mindössze 1,3 százalékkal csökkent az államadósság a GDP arányában: 78,2-ről 76,9 százalékra, miközben a nyugdíjvagyon bedarálása 8-10 százalékos csökkentésre is lehetőséget adott volna. Petschnig Mária Zita biztos benne, hogy pont a görög példa vezet majd el oda, hogy az uniós rendszer a makromutatók mellett az adott államok gazdaságpolitikáját minőségében is nézi, s elképzelhető: az olyan módszerek, mint amely nálunk a magán-nyugdíjpénztári vagyonnal történt, a jövőben már nem lesz elfogadható az EU-ban.

Most bőven van euró

Már csak azért sem, mert a görög történetnek a hitelezők szempontjából is komoly üzenete van, még akkor is, ha egyelőre nem kellett leírniuk egyetlen centet sem ebből a hatalmas adósságtengerből. Be kell nézni a szőnyeg alá, s nem szabad önmagában az eurózóna nyújtotta védelemre alapozni. Vagyis, e szabályok is szigorúbbak lesznek, s ez különösen fontos akkor, amikor a Magyarországot hitelezők mintha tudomást sem vennének arról, hogy az ország adósságbesorolása évek óta a bóvli kategóriában van. A nagy jegybanknak köszönhetően most rengeteg szabad pénz van a piacokon, amely jó hozamot keres, de ha az állami finanszírozás szabályai szigorodnak, nekünk valódi javulást kell majd felmutatnunk ahhoz, hogy finanszírozható maradjon az ország. Jogbiztonság nélkül nem megoldott a hosszú távú finanszírozhatóság, a működőtőke-beáramlás, s ezen a téren alig javult valamit Magyarország pozíciója –teszi hozzá Petschnig Mária Zita.

nol.hu (Címlap: Nyugdíját felvenni nem tudó athéni férfi egy bankfiók előtt - Forrás: AFP)