Hozzátette: az ország fenntartja magának azt a jogot, hogy nemzeti energia-összetételét maga határozza meg és azt a jogot is, hogy olcsón, tisztán és biztonságosan termelje meg az energiát, amelyet felhasznál.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország az elmúlt évtizedekben nagy szerepet tulajdonított a nukleáris energia használatának, és így lesz ez a jövőben is, mivel a magyar gazdaság versenyképességének egyik fontos feltételéről van szó. Az energiakereslet több mint 40 százalékát Magyarország ma ilyen forrásból elégíti ki.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a békés célú felhasználás mellett ugyanakkor Magyarország is "minden lehetséges módszerrel és eszközzel" ellenzi a nukleáris fegyverek tesztelését világszerte, és teljes mértékben támogatja az erről szóló nemzetközi egyezményt, az átfogó atomcsend-szerződést.     

Ezért is vállalta fel Budapest 2013 és 2015 között a szerződés végrehajtásának koordinálását.

Úgy gondoljuk, a világ sokkal nyugodtabb és békésebb hely lenne, illetve lehetne, ha végre sikerülne a nemzetközi jog eszközeivel is betiltani a nukleáris fegyverek tesztelését

 - mondta a miniszter.

Sajnálatát fejezte ki, hogy a kísérletek teljes befejezését a gyakorlatban még nem sikerült elérni, és sürgette azokat az országokat, amelyek még adósak a szerződés ratifikálásával, hogy mielőbb tegyék azt meg.

Külön kitért annak fontosságára, hogy a Koreai-félszigetet megszabadítsák a nukleáris fegyverektől.

Meg kell továbbá előzni, hogy bármilyen diktátor vagy terrorszervezet kezébe atomfegyverek kerüljenek - mondta.

Ebből a szempontból az ENSZ-nek fontos szerepe van, és Magyarország minden segítséget megad ahhoz, hogy az ENSZ be tudja tölteni ezt a szerepet

- húzta alá Szijjártó Péter.

Az átfogó atomcsend-szerződést (CNTBT) 1996 őszén New Yorkban nyitották meg aláírásra. Az egyezményt aláíró 185 államból mostanra már 168 jóvá is hagyta azt.

A hatálybalépéshez azonban a szerződés értelmében feltétlenül szükséges 44 jelentős nukleáris programmal rendelkező ország ratifikálása. Közöttük van Magyarország, amely ezt 1999-ben meg is tette. A 44-es csoportból ugyanakkor az Egyesült Államok, Kína, Egyiptom, Irán, Izrael, Észak-Korea, India és Pakisztán még nem hagyta jóvá a szerződést, és az utóbbi három ország alá sem írta.

Szijjártó Péter felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a nukleáris balesetek is katasztrofális következményekkel járhatnak, mint arra - sajnálatos módon - már volt is példa a múltban. Az atomerőművek biztonságos működésére ezért kiemelt figyelmet kell fordítani.

(MTI)