Pályázatot hirdet a Gyermekétkeztetési Alapítvány (GYEA) 2000 fő alatti települések számára Szegények patikája program elnevezéssel: első körben tíz falu nyerhet el egy évre havi 100 ezer forintos támogatást, amit a községben élő legszegényebb családok használhatnak fel gyógyszer- és tápszervásárlásra.

A programot egy Bács-Kiskun megyei faluban, Bátmonostoron tesztelték. A Szegények patikája – ebben a formában – csak ott működhet, ahol önálló háziorvos és gyógyszertár is működik, sőt, együttműködik. Dr. Gyulai Magdolna, Bátmonostor háziorvosa elmondta, a projekt első elemeként felmérte, hogy az 1830 lelkes községben élő 112 gyerek közül 25-öt kell feltétlenül bevonni a programba. - írja a nol.hu

A helyi védőnővel közösen kiválasztott családokban a gyerekeknek korábban volt közgyógyellátási igazolványa, (ilyen okmánnyal ma már nem rendelkeznek), de bekerültek a programba azok is, akiknél 30-40 ezer forint alatt marad az egy főre jutó jövedelem.

Illusztráció
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A rendszer úgy működik, hogy az érintett gyerekek számára felírt receptekhez a háziorvos csatolja a Szegények patikája logót, a helyi gyógyszertárban pedig térítésmentesen kiadják a szóban forgó orvosságot. A számlát később a háziorvos rendezi: Gyulai Magdolna elmondta, általában hetente egyszer jár be a patikába, hogy az alapítványi támogatásból kifizesse a gyógyszerek árát. A programban nemcsak orvosságokra, hanem tápszerekre is lehet támogatást adni, ha a háziorvos úgy ítéli meg, hogy a rászoruló családban az anyuka nem tudja anyatejjel táplálni a kicsit.

A program csütörtöki beharangozóján Bass László szociológus arról beszélt, hogy a tápszerek havonta 5-10 ezer forintos kiadást jelentenek azoknak a családoknak, ahol az édesanya nem tudja anyatejjel etetni a gyermekét. Mint mondta, a legszegényebbeknek nincs pénzük a tápszervásárlásra, ezért már a pár hónapos kicsik is azt eszik, ami a felnőtteknek jut. Hozzátette: adatok igazolják, hogy Magyarországon a szegény családok gyermekei 3000 gramm vagy az alatti súllyal jönnek a világra, ami azt jelenti, hogy a születéskori súlyuk nagyjából 30 dekával marad el az átlagosan várható születési súlytól.

Gyulai Magdolna személyes tapasztalata is azt mutatja, hogy az alultáplált gyermekek sokkal fogékonyabbak a betegségekre, fertőzésekre, mint a kiegyensúlyozottan étkező társaik. Hozzátette: miután észrevette, hogy a programban résztvevő egyik család gyermeke az elmúlt hónapokban jóval kevesebbet volt beteg, elbeszélgetett az édesanyával, aki elárulta neki, hogy korábban gyakran nem váltotta ki a túl drága recepteket, ám amióta belépett a programba, minden gyógyszert be tud adni a kislányának.

Több tízezer gyerek éhezik

Becslések szerint Magyarországon mintegy 36-54 ezer gyerek rendszeresen éhezik, több mint 200 ezer pedig időnként nem jut megfelelő mennyiségű élelemhez, így az élelmiszer-nélkülözés a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult mintegy 550 ezer gyermek több mint egyharmadát érinti.

A minőségi étkezés hiányáról az a tapasztalat, hogy a szegény családokban általában szénhidrátokat visznek be vitaminok, fehérjék, rostok helyett, jórészt krumpli és tészta alapú ételeket fogyasztanak, sok kenyérrel. Kevés helyen van háztáji, kiskert, ahonnan a megtermelt termények kiegészíthetnék az étkezést. Ehhez kapcsolódó probléma, hogy a gyerekek nem eszik meg az általuk nem ismert zöldségeket, gyümölcsöket, ételeket, és ez a közétkeztetés számára előírt menük összeállításánál is problémát okoz.

nol.hu (Címlap Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság)