Alkotmányellenes a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény – határozott az Alkotmánybíróság, amely Áder János köztársasági elnök erről szóló beadványát vizsgálta meg. Áder János azért nem írta alá a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, mert egyszerű többségű törvénnyel nem lehet új bíróságot létrehozni alkotmányosan, márpedig a törvény egyszerű többséggel elfogadott passzusaival sarkalatos jogszabályokban foglalt rendelkezéseket módosít.

Az államfő kifogásolta azt is, hogy az új bíróságok hatásköröket vonnának el már meglévőktől. Így például határoznának minden, a politika számára kényes ügyhöz köthető állami intézmény döntésének jogszerűségéről, és a hatósági intézkedések elleni fellebbezések, a választási ügyek és a közérdekű adatokért indított perek is az új testület elé kerülnének.

Áder azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a december 6-án elfogadott jogszabály egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét és egyben közjogi érvénytelenségét.

Az Ab az államfő érvelését elfogadva kimondta, hogy a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek. 

Az Országgyűlés által megszavazott, de ki nem hirdetett törvényt, mely 2018. január 1-jén lépett volna hatályba, az Ab döntése nyomán a törvényhozásnak újra kell tárgyalnia.

Ahogyan a HVG pénteki cikkében írta, a közigazgatási különbíróságoknak ez már a finomított terve. Az eredeti változatot a bíróságokon is hevesen támadták, mondván indokolatlan, alaptörvény-ellenes, megbontja a bírósági szervezetrendszert, különleges, minden más ítélkező fölé emelt bírói státust hozna létre, a bírósági szervezetet és a bírókat a napi politika színpadára húzhatja. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 32 oldalas, a HVG birtokába került elemzése alapján a bírák szerint az átszervezésnek nincs sem szakmai, sem jogi, sem költségvetési indoka, és vele a jogalkotó „egy bevált, jól teljesítő bírósági szervezetrendszert semmisítene meg”.

Nem véletlenül váltott ki heves indulatokat a terv.

A közigazgatási bíróságoknak ugyanis fontos szerepe van a mindenkori hatalom ellenőrzésében,

hiszen a közigazgatási perekben döntenek egyebek mellett arról, hogy a különböző állami vagy önkormányzati hivatalok határozatai jogszerűek-e. Az önálló közigazgatási bíróságok létrehozása – amely kétharmados támogatottságot igényel – amúgy nem új, és nem is ördögtől való ötlet. Trócsányi László miniszteri kinevezése óta a közigazgatási bíróságok megalkotását nevezte egyik legfontosabb feladatának, aminek fontos eleme az önálló közigazgatási perrendtartás létrehozása. Ehhez képest két év alatt, szakmai egyeztetés nélkül, sikerült széles körben elfogadhatatlan javaslattal előállnia a tárcának. Trócsányi mindezek ellenére nincs letörve, szerinte az alkotmányossági normakontroll javíthatja indítványuk elfogadottságát. Az Igazságügyi Minisztérium tervei szerint 2018. januártól élne az új közigazgatási perrendtartás.

hvg.hu