Felelőst keresni ebben a környezetben meglehetősen macerás. És persze az egymásra mutogatás sem segít benne. Mondjuk az érintettek közül – egy kivételével – ez is a céljuk, de az ilyen magatartás semmiképp sem segítheti a nyomozást.

Némileg szavahihetőbb véleményezéseket kaphatunk a folyami, vagy más hajózásban jártas személyektől. A sors furcsa dolgokra képes, hiszen a baleset idején Ken. W. A. Hoffer nyugalmazott kanadai hadihajókapitány éppen városnéző túrán vett részt a Dunán.

A kapitány elmondta, hogy időközben végignézte a balesetről nyilvánosságra hozott felvételeket. Szakmai véleménye szerint a híd alá nagy sebességgel érkező svájci szállodahajó óriási hullámot tolt maga előtt, és a hídszűkületben felerősödő hullám mozdította ki a menetéből a jóval kisebb Hableányt. Szerinte a hátulról érkező, erős torlóhullám elkapta a kis Hableány hátsó részét és a meder felé fordította a hajót. Majd eltalálta, felborította a hátulról nagy sebességgel érkező szállodahajó, és a Hableány pillanatok alatt megtelt vízzel és elsüllyedt. Ken W. Hoffer szerint a városnéző út során a Dunán kaotikusnak minősíthető állapotokat látott, a hajók egymást kerülgették a vízen, az egyetlen városnéző túra alatt is látott, veszélyesnek tűnő helyzetet. Szerinte volt, hogy két hajó az erős áramlásban veszélyesen közel került egymáshoz, az egyik kapitánynak dudálnia is kellett a másikra. „Nem tudom, hogy miféle képzettségük van ezeknek az embereknek” – tette fel a kérdést a kanadai ex hajókapitány. /Népszava/

Mindeközben Szijjártó Péter a maga szavanként tagolt beszédstílusában – ha már folyékonyan olvasni luxus – hiába igyekszik eloszlatni minden aggodalmat. A Hableány roncsait eleddig nem tudták kiemelni. Az hajóskapitány letartóztatását indítványozták, ami nem csoda, hiszen ő úgy véli, nem hibázott.