A ma megjelent kiskereskedelmi gyorsjelentés szerint 2022. decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,8%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Ezen belül az üzemanyag-forgalom éves dinamikája (az ársapka eltörlése következtében) 27,7%-ról 1,3%-ra szelídült. Az élelmiszer-forgalom 8,3%-kal esett, a nem-élelmiszer jellegű kiskereskedelem volumene pedig 0,4%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül még jelentős, 35%-os növekedés látható a használtcikk-kiskereskedelemben, illetve 8,9%-os a gyógyszerek körében.

Ezek a számok hajszálpontosan megegyeznek a Makronóm Intézet szombati közleményében szereplő adatokkal.

Nagyon nem is lehetett más, hiszen a Makronóm vezető közgazdászának mondatai nem is előrejelzések voltak, hanem a tényadatok ismertetése, értékelése. Vagyis az intézet több nappal a hivatalos megjelenés előtt ismerte a KSH adatait. Ilyen szintű kiszivárgás példátlan a magyar statisztika történelmében.

A helyzet súlyosságának megítéléséhez tudnunk kellene, hogy honnan történt a kiszivárgás, illetve egyetlen véletlen kiszivárgásról van-e szó, vagy rendszeres gyakorlat a kényes statisztikai adatok megfelelő kezekbe történő, idő előtti eljuttatása. Sok spekulációt ez ügyben nem érdemes folytatni: a fentiek alapján vagy a KSH-ból, vagy valamilyen kormányzati körből érkezhettek meg az embargós adatok, és ez vagy sokadszorra történik így, vagy elsőre. Ezt bizonyára vizsgálni fogja legalább az elsődleges adatgazda, a statisztikai hivatal.

Ami biztos, hogy a Makronóm helytelenül jár el, akár tevőlegesen tesz azért, hogy előbb jusson az adatokhoz, akár csak megkapja azokat. Ezeket ugyanis megismerni és felhasználni nem jogosult előbb, mint a teljes magyar közvélemény. (Portfolio)

Frissítés (2023. február 6. 13:34)

Reagált a KSH a kiskereskedelmi adat kiszivárgására!

A hivatal munkatársait szigorú titoktartási szabályok kötik a statisztikai adatok kezelésére vonatkozóan, amelyeket a hivatalos közlést megelőzően kizárólag a munkatársak szűk köre kezelhet ellenőrzött és célhoz kötött módon – az adatok biztonságos kezelését belső technikai és egyéb szabályok biztosítják.

A KSH a hivatalos statisztika alapelveivel összhangban, a Tájékoztatási és kommunikációs politikában rögzített módon kizárólag az állami döntéshozó szervek, valamint a hozzáférést igénylő médiumok számára biztosít a lehető legszűkebb személyi körben előzetes hozzáférést a gyorstájékoztatókhoz. A gyakorlat célja a közzétételre kerülő adatokhoz kapcsolódó gazdaságpolitikai folyamatok interpretálásához szükséges felkészülés biztosítása – írja a KSH.

A TÁJÉKOZTATÁSI NAPTÁR SZERINTI NAPON REGGEL 8:30-KOR MEGJELENŐ GYORSTÁJÉKOZTATÓT A MEGELŐZŐ MUNKANAP DÉLUTÁN 17:00 ÓRAKOR KAPHATJÁK MEG AZ ÉRINTETT ÁLLAMI VEZETŐK. A GYORSTÁJÉKOZTATÓ MEGJELENÉSÉNEK NAPJÁN, A MEGJELENÉS ELŐTT 30 PERCCEL KAPJÁK MEG AZON HÍRÜGYNÖKSÉGEK ÉS SZERKESZTŐSÉGEK, AMELYEK JELEZTÉK EZIRÁNYÚ IGÉNYÜKET.

Az előzetes hozzáférés mind az állami szervezetek, mind a sajtó érintett szervezetei esetében az embargó szabályainak betartásáról szóló nyilatkozathoz kötött.

A nyilatkozat tartalmazza az embargó szabályait, miszerint a hivatalos közzétételt megelőzően az adatok nem hozhatók nyilvánosságra, illetve nem továbbíthatók harmadik személy részére. Az embargó betartásért és az adatok bizalmas kezeléséért az embargó betartásáért kötelezettséget vállaló nyilatkozók felelnek.

Az embargós előzetes hozzáférés gyakorlatának több évtizedes történetében az embargó megsértése soha nem fordult elő. Az embargó szabályainak súlyos megsértését a KSH kivizsgálja és megteszi a szükséges intézkedéseket – zárul a hivatal közleménye. (Portfolio)