Az unortodox magyar, pontosabban fideszes választási rendszer torzította a választások eredményét – valószínűleg jobban, mint anno a híres kékcédulás csalás.

Csakhogy ez a mostani csalás törvényes, hiszen csaknem minden elemét beépítették a törvényekbe. Most, hogy gyakorlatilag megvan a szavazás végeredménye, részben számszerűsíteni is lehet a törvényes csalás következményeit.

Kezdjük azzal, hogy a Centrális erőtér ténylegesen megnyerte a választást. Számos oka van ennek, egyebek között az ellenzék töketlensége és a társadalom passzivitása. A csalás csak a mértéket befolyásolta. A Fidesz a szavazatok 45 százalékával kétharmados többséget szerzett a parlamentben, ráadásul mindezt alacsony részvétel mellett, valójában a választásra jogosultak durván egyharmadának támogatásával. Persze, mindenképpen nyert, hiszen a második helyezett nemkormányváltó szövetség messze lemaradt. A kétharmadot azonban kizárólag a törvénybe iktatott csalásnak köszönheti.

A 2010-ben még érvényes szabályok szerint, nem kapott volna kétharmados többséget, de meglett volna az egyszerű többsége az Országházban. Egyedül, pontosabban a KDNP nevű kamupárttal közösen alakíthatott volna kormányt, legfeljebb az alaptörvényhez és a sarkalatos törvényekhez nem nyúlhatott volna kénye-kedve szerint – már ha ez bármitől is visszatartotta volna.

Egy valóban arányos választási rendszerben csak relatív győztes lenne a mandátumok kevesebb, mint felével, és koalícióra kényszerülne a kormányalakításhoz. Mondjuk az LMP-vel, ha a Jobbikot nem vállalják be.

Most matekozzunk egy kicsit, de ne tessék megijedni, elég a négy alapművelet ismerete.

A Centrális erőtér országos listájára 2 millió 264.730 szavazó voksolt a csaknem végleges eredmények szerint, ezzel pedig a Fidesz begyűjtött 133 mandátumot. A nemkormányváltó társulat, vagyis az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP szövetség 1 millió 290.804 szavazatot kapott, ami csak 38 mandátumot ért.

Egy kis osztás és kiderül, hogy egy fideszes mandátumhoz 17.028 szavazat kellett, míg egy ellenzékihez 33.968,5. A különbség több mint 1,99-szeres!

Vagyis egy fideszes szavazat gyakorlatilag kétszer annyit ért a választási rendszernek köszönhetően, mint egy ellenzéki! Ez persze megfelel a törvény betűjének, ám kurvára ellentmond a demokrácia egyik alapelvének, a szavazatok/szavazók egyenlőségének!

Mi tette lehetővé a fideszes szavazatok felülértékelését? A választási rendszer számos eleme, amelyeket egyenként sem lehet jelentéktelennek tartani, hiába védelmezik ezeket azzal, hogy csak 1-2 mandátum sorsát befolyásolják. Az az 1-2 mandátum is fontos lehet, és itt nem ennyiről van szó, hanem sokszor 1-2 mandátumról, az ügyeskedések mozaikjáról.

Kezdjük azzal a hungarikummal, hogy nálunk most már az egyéni körzetben győztes párt is vihet töredékszavazatokat az országos listára, nem csak a vesztes. Mintha az egyéni győztesre adott szavazatok egy része is elvesztegetett voks lenne… Ez a Fidesznek kedvező újítás – szakértői számítások szerint – önmagában 7 mandátum többletet hozott a Centrális erőtérnek! Nem lenne kétharmada nélküle…

Aztán ott van a körzethatárok pofátlan átszabása, a kamupártok indítása és az ellenzék kampánylehetőségeinek erőteljes korlátozása – ezekről már éppen eleget írtunk.

Érdemes viszont még egy keveset matekozni a levélszavazatokkal. A levélben érkező, határon túli magyar voksok mintegy 95,5 százalékban a Centrális erőteret gyarapították. Lenyűgöző arány, a 80-as években, a Kádár-korszak vége felé a Hazafias Népfront sem produkált jobbat. A szám önmagában is kételyeket ébreszt, még akkor is, ha tudjuk, hogy a határon túli magyarok között a Fidesz messze a legnépszerűbb párt. A magyarázat egyszerű és egyben lelombozó: a szavazatok jelentős részét Fidesz-közeli aktivisták gyűjtötték össze és továbbították. Sőt, Erdélyben már a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyek intézésében is részt vehetett a Fidesz szövetségese, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.

Lehet azt mondani, hogy kevés szavazatról van szó, de ez mégis eldönthette egy-két mandátum sorsát. Miközben a bizonyára inkább az ellenzékre voksoló, külföldön munkát vállaló állampolgárokat gyakorlatilag megakadályozták a voksolásban.

Már utaltam arra, hogy a baloldal töketlen volt, politikusainak nem kis felelősségük van a választási vereségben. Egyáltalán nem mentség, de meg kell említeni, hogy a választási rendszert – nem véletlenül – pontosan úgy alakították át, hogy ebbe az irányba tolja őket. Gondolok itt elsősorban az egyfordulóssá tett szavazásra.

Persze voltak nem törvényes csalások is szép számmal. Lehetett olvasni a billegő körzetekbe átjelentett voksturistákról is, ennél már csak az egyes, cigány lakosságú szavazókörökben folytatott manipuláció megdöbbentőbb. A Roma Sajtóközpont oknyomozó riportja szerint, az általuk vizsgált tíz körzetben a szavazatok 75-100 (!) százalékát kapta a kormánypárt. Egy olyan társadalmi csoporttól, amely az egyik legnagyobb vesztese a Fidesz szegényellenes társadalompolitikájának. A magyarázatot abban látták, hogy ezeken a helyeken a Fidesz leányvállalata, a Lungo Drom szervezte a voksoltatást, egyebek között a szavazók tömeges fuvarozásával.

Mindezek után, Kocsis Máténak van pofája ma azzal a mesével előállni, hogy „Magyarországon minden szavazat ugyanannyit ér”. A Fidesz papagájkommandójának illusztris tagja szerint, a magyar választási rendszer „számos szűrőn ment át, többek között a Velencei Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is vizsgálta”. Azt már nem tette hozzá, hogy nem csak vizsgálta, hanem EU tag esetében példátlan módon bírálta is. Kocsis Máté azt ugyancsak előadta, hogy a választási rendszert utólag bírálják a vesztesek – miközben valójában az ellenzék és a sajtó régóta kifogásolta a választási rendszer átírását. (Magam is írtam már erről korábban.) 

Úgy tűnik, a választási rendszerünk is a keleti mintához közelít.  

gepnarancs.hu