Az indok továbbra is ismeretlen, tíz évre titkosították - írja a napi.hu.

Március 9-én a kormány az egész országra kiterjedően elrendelte a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Az MHB a kezdetektől vitatta a különleges jogrend szabályozását. Tavaly novemberben szóvá tették, hogy törvénytelenül tartja fent a válsághelyzetet Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Somogy, Zala és Vas megyében a kormány (akkor még csak ezekben a megyékben volt kihirdetve a válsághelyzet - a szerk.).

A törvény szerint a válsághelyzetet a kormány az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság kezdeményezésére vezetheti be, ha a következők közül valamelyik helyzet fennáll:

• Ha a menedékkérők száma

- egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy
- két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy
- egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja;

• Ha a tranzitzónákban tartózkodók száma

- egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy
- két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt, vagy
- egy hét átlagában a napi kétezer főt meghaladja;

• Bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása esetén (pl. zavargás, erőszakos cselekmények), amely valamely konkrét település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti.

Mivel a fenti három eset közül egyikről sem volt tudomásunk, ezért munkatársunk közérdekű adatigényléssel fordult az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz (BÁH), hogy megtudja: pontosan milyen okokra hivatkozva kérték az egész országra érvényes válsághelyzet elrendelését - írja a MHB.

Az ok: titkos

Válaszlevelükben a két szervezet szinte szóról szóra megegyező indokokkal tagadták meg a válaszadást: álláspontjuk szerint a válsághelyzet elrendelésére vonatkozó kérelmük 10 évig titkos.

Mi van a háttérben?

A Helsinki Bizottság szerint igenis a nyilvánosságra tartozik, milyen alapon rendel el a kormány egy jogkorlátozással, jelentős katonai jelenléttel, a katonákat egyebek mellett fegyverhasználattal és igazoltatási joggal felruházó válsághelyzetet.

A törvény ugyanis kivételesen egyértelmű kereteket szab a válsághelyzet elrendelésének feltételéül. A március eleji kormányrendeletből arra lehet következtetni, hogy a fent vázolt 3-as pont miatt látta elengedhetetlenül szükségesnek az országos rendőrfőkapitány és a BÁH főigazgatója az országos válsághelyzet elrendelését. Ez a pont azonban csak már bekövetkezett cselekményeknél alkalmazható. Melyik magyar településen tört ki zavargás vagy tömeges erőszakos cselekmény? Melyik magyar településen van közvetlenül veszélyben a közbiztonság? A rendőrség és a bevándorlási hivatal erre a kérdésre nem hajlandó válaszolni, ezeket az információkat tekintik 10 évig titkosnak.

Jön a terrorvészhelyzet

Ez az egész titkolózás önmagában is rendkívül súlyos kérdéseket vet fel a jogállami működéssel kapcsolatban - véli a MHB. Ráadásul különös megvilágításba helyezi a kormány ismét előhúzott javaslatát a "terrorvészhelyzet" intézményének bevezetéséről. A kormány szeretne felhatalmazást kapni arra, hogy lényegében bemondásra 60 napra teljhatalmat kapjon, miközben alkotmányos alapjogokat függesztene fel. Az ezzel kapcsolatos súlyos aggályokra a kormány eddig rendre sértődötten kikérte magának a feltételezést is, hogy valós terrorveszély nélkül vezetne be ilyen különleges állapotot.

Ehhez képest azt látjuk, hogy ez ennél jóval visszafogottabb jogkorlátozásra lehetőséget adó tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel kapcsolatban sem hajlandó magyarázatot adni - jegyzi meg a jogvédő szervezet.

Az adatvédelmi hatósághoz fordulnak

A MHB nem hagyja ennyiben a dolgot, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult arra kérve annak vezetőjét, hogy utasítsa a rendőrséget és a bevándorlási hivatalt a kért adatok átadására.

napi.hu