Miután a kormány december utolsó napjaiban összesen mintegy 55 milliárdos tartozást fizetett ki a beszállítóknak, a Magyar Államkincstár (MÁK) december végi adatai szerint a 2022-es évet mégis 7,5 milliárd forint tartozással zárták az intézmények. Ebben az összegben azonban nincs benne az alapítványi formában működő, orvosképzéssel foglalkozó egyetemek tartozása. Közülük kettőnek, a pécsinek és a debreceninek együtt van mintegy 2,2 milliárdos adóssága. A másik kettőről – a fővárosiról és a szegediről – nincs elérhető adat. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint az adatokból jól látszik, hogy a helyzet tarthatatlan. S hiába próbálja valamennyi kormányzat pusztán retorikával adósságmentes gazdálkodásra szorítani az intézményeket, többlet forrás nélkül ez nem lesz eredményes.

Azaz, - folytatta a szakértő - ha az egészségügy költségvetésébe idén nem teszik bele az energiaárak és az egyéb inflációs költségek fedezetét, úgy a tavalyi mintegy 60 milliárdos adósságállomány akár 80 milliárdra is nőhet. (Az elmúlt hét évben évente átlagosan 56,6 milliárddal konszolidálta a kormányzat az egészségügyet.)

A kórházi beszállítók érdekeit képviselő szervezet főtitkárának intelmeire azonban még nem figyeltek fel a költségvetés előkészítői. Az Országgyűlésnek benyújtott, legújabb 2023-as költségvetési törvénytervezetben az egészségügyre fordított kiadások a 2022 tervszámokhoz képest csak 9 százalékkal nőnek. Ez pedig még a tavalyi 15 százalékos inflációt sem ellentételezi. Csak emiatt az egészségügyi kiadások reálértéke hat százalékkal csökken. A gyógyítás területén az infláció hatványozott, miután a betegek ellátáshoz szükséges anyagok, eszközök túlnyomó többségét a világpiacról szerzik be valutáért, azaz a forint romlása még tovább nehezítheti a rendszer működtetését.

Tavaly nagyságrendileg havonta négymilliárd forint volt az adósság növekedése, az emelkedő energiaárak miatt idén sokkal nehezebb helyzetbe kerülhetnek a közfinanszírzott ellátók.

A Népszava által megkérdezett intézményvezetők úgy becsülték: idén is havi három-öt milliárddal nőhet a kórházak adóssága. Egyesek szerint azért csak ennyivel, mert a kormányzat újabb területeket, így például a műszaki-gazdasági feladatokat is központosítaná. Azaz a dologi költségek java részével a Központi Ellátási Feladatkezelő (KEF) gazdálkodna. Egy kórházi gazdasági igazgató például arról beszélt, hogy már több olyan intézmény van, amelynek a havi finanszírozása gyakorlatilag a bérek kifizetésére sem elég. Így a műtéti anyagokat, gyógyszereket, műszereket csak az eladósodás árán tudják beszerezni. Most ez a feladat kerülne át a KEF-hez, amely a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv. Szakmai irányítását a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára végzi. Tevékenységük a közbeszerzés és az ellátásüzemeltetés. (Népszava)