A tiltakozásokat „Állítsuk meg a puccsot!"”jelmondattal hirdették meg. Londonban, Manchesterben, Newcastle-ben, Bristolban és Belfastban is utcára vonultak az emberek. A megmozdulást a Lehetséges egy másik Európa nevű Brexit-ellenes kezdeményezés hirdette meg.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője egy skóciai tüntetésen vett részt, a londoni tömeghez Diane Abbott, a Munkáspárt árnyékkormányának belügyminiszter-jelöltje szólt a kormányzati főutcánál (Whitehall), aki elmondta, hogy Corbyn támogatásáról biztosítja a tiltakozást.

Londonban a tüntetők a Downing Street 10. alatti kormányfői rezidenciát védő kapuknál gyülekeztek, ahol különböző jelmondatokat skandáltak, és transzparenseket illetve EU-s zászlókat tartottak a kezükben. "Boris Johnson, szégyelld magad", „Trump bábja, szégyelld magad!”, „Hazug Johnson, szégyelld magad!” - kiabálták a résztvevők a Press Association brit hírügynökség jelentése szerint. – Boris Johnsont nem az emberek választották meg. Nem engedhetjük meg egy ilyen politikusnak, hogy katasztrófába vezessen minket – mondta az egyik tiltakozó. 

Boris Johnsont a Konzervatív Párt tagsága választotta a párt vezetőjévé Theresa May utódjaként, és mivel a párt kormányon van, a pártvezetői poszton történt váltás a miniszterelnöki tisztség átvételét is jelenti. A brit miniszterelnök a héten kérelmezte a parlamenti munka felfüggesztését II. Erzsébet királynőtől, ami ellenzéki képviselők szerint kísérlet arra, hogy a parlament ne tudja megakadályozni a megállapodás nélküli Brexitet az Európai Unióból. A királynő jóváhagyta a kérelmet. A közlés szerint a brit törvényhozás munkáját szeptember 9-étől vagy 12-étől függesztik fel bő egy hónapra, október 14-éig. Boris Johnson azonban a Sky News brit hírcsatornának nyilatkozva úgy vélekedett: a Brexit késleltetése megakadályozhatja, hogy biztosítsák azt a megállapodást, amelyre szerinte az Egyesült Királyságnak szüksége van.

Keményvonalas Brexit-párti politikusok elsősorban az ír-szigeti határ átjárhatóságát szavatoló vészmegoldást kifogásolják abban a megállapodásban, amelyet tavaly novemberben kötött a brit kormány az Európai Unióval. Ezt a kiválási megállapodást a brit parlament alsóháza háromszor is elutasította. 

Az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság határa a brit kiválás után az EU külső határa lesz, de a határ átjárhatósága a több évtizedes, ír-szigeti fegyveres konfliktust lezáró, úgynevezett nagypénteki megállapodás egyik sarokköve. Ennek szavatolására állapodott meg London és Brüsszel arról, hogy amíg nem születik jobb megoldás, addig Észak-Írország nagyrészt része marad az uniós egységes piac szabályrendszerének, és az ország egésze közös vámterületet alkot az Európai Unióval. (MTI) / dehir.hu