A KSH legfrissebb adatai szerint június 30-án közel 142 ezer kiskereskedelmi értékesítőhelyet kereshettek fel a vásárlók, ami viszont 2300 egységgel kevesebb a 2014 év véginél - írja a napi.hu. Míg 2011. végéhez képest 11 ezerrel lett kevesebb a kiskereskedelemben tevékenykedő boltok száma, ezzel az ágazati vállalkozások száma is csökkent - olvasható a portálon.

Feltehetően a piaci verseny mellett az online kassza rendszere is megtette a magáét az elmúlt egy év alatt. Európai viszonyokhoz mérten még így is elaprózottnak számít a magyar kiskereskedelmi hálózat, így további leépülés várható a következő években is. A fejlett térségekben egy-egy üzlet több vásárlót szolgál ki, ami már versenyképesség kérdése is. A vásárló az árat nézi, ami a versenyképesség legpontosabb tükre.

Csökkent az üzletek alapterülete is, a 2011. évi 18,5 millióról 17,4 millió négyzetméterre, tehát egymillió négyzetméterrel kevesebb alapterületen tolonghatnak a vásárlók. Az átlagos alapterület 2 négyzetméterrel nőtt ugyanakkor, most éppen 123 négyzetméter, amely azért a nagyáruháztól messze van.

Több olyan település van, ahol egyáltalán nincs bolt: 2011-ben 3011 településen volt valamilyen üzlet, ma már csak 2958 a boltos települések száma, ami azt jelenti, hogy 53-mal gyarapodott azoknak a helyeknek a száma, ahol helyben nem lehet vásárolni.

A nagyobb és kisebb boltos vállalkozások körében egyaránt csökken az értékesítőhelyek, valamint a vállalkozásaik száma, de a kisvállalkozások esetében jóval nagyobb mértékben. A legkisebb egyboltos vállalkozások körében az üzletszám csökkenés 2011-2015 között több mint ötezer egység volt. A 2-5 üzlettel rendelkező kisvállalkozások körében 3700 volt a boltszám csökkenés, a két sávot összevonva pedig a kisvállalkozások 9172 üzletet veszítettek el. Ez 80 százalékát teszi ki az összes bezárt üzletnek - írja az oldal.

napi.hu