"Tiszta ágyat és tiszta asszonyt
Álmodik s vígan fölkacag,
Kicsit több bért, egy jó tál ételt,
Foltatlan ruhát, tisztességet
S emberibb szavakat."

/Részlet, Ady Endre: Álmodik a nyomor című verséből./ 

Szomorúan tapasztaljuk, hogy az  egekbe szökő infláció hatására még több család egzisztenciája került veszélybe, a drágulások miatt sok kisnyugdíjasnak, alacsony jövedelmű családnak vannak napi megélhetési gondjaik.

Ezért a Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete a hónap utolsó vasárnapján--ahogy több mint egy évtizede teszi Debrecenben - új helyszínre - a 2.sz. Posta és az Ispotály utca közötti területre ismét vendégségbe hívta, a városban élő szegényeket, a közmunkából tengődő családokat, a magukra maradt kisnyugdíjasokat, a fedél nélkül élő felebarátainkat. 

Vártunk mindenkit, aki számára segítséget jelent az ingyenes ebéd. Kértük, akinek a közelében rászoruló, nehéz sorsú embertársunk él, tájékoztassa arról, hogy a debreceni civilek megvendégelik őket. Az ingyenes ételosztáson egy tál meleg ebéddel, friss kenyérrel, és péksüteménnyel vártunk minden rászoruló honfitársunkat. A menü, ahogyan azt korábban megszavazták a vendégeink, töltött káposzta volt. Erre az ételre a szegényeknek nem futja, így igazi ínyencséget tálaltunk fel a számukra. Tudják, hónap utolsó vasárnapján töltött káposzta lesz az ebédjük. Sokan úgy is ismernek bennünket, hogy a "töltött káposztások".  

Ahogyan az utóbbi években mindig, most is a kisnyugdíjasok voltak többségben. Egykor az a mondás járta, hogy a csirke farhát a nyugdíjasok étele. Ma bizony már sok kisnyugdíjas számára a farhát is elérhetetlen luxus, még maximált áron is. Kicsinyke járandóságából erre már nem futja. 

Sokan elmondták, hogy ilyenkor hó végén már apró sem igen található a ládafiában, a bankszámlájukon pedig hiába keresik a milliókat, ami a KSH szerint ott "kellene", hogy legyen. Mit tehetnek: vagy a gyógyszereiket váltják ki, vagy esznek. Más lehetőség nincs. Csak az evésen tudnak spórolni, új ruha, cipő  vásárlása elérhetetlen álom a számukra. 

Most is többen érkeztek kisgyermekekkel, szomorú látni a gyerekeket, akik pár éves korukra már megtanulták, hogy nincs. Talán hamarabb tudták ezt a szót, mint az "apa", vagy "anya". Mosolyuk még őszinte, mert számukra ez a "természetes", ebben nőnek fel. Számukra a legszebb ajándék, ha így hétvégén, mindennap meleg ételhez juthatnak. Tudjuk, ez bizony nem mindig sikerül. Sokszor könnyes szemmel nézzük a kislányokat, kisfiúkat, összeszorul a szívünk a gondolattól, vajon milyen élet vár rájuk. A szüleikkel érkező gyermekeket meglepetés is várta, volt nyalóka, perec, amit jóízűen majszoltak. Örömük szívbemarkoló volt, amikor a "zsákmányt" mutatták anyunak, apunak. 

A 150 adag étel gyorsan elfogyott, jutott mindenkinek ebéd. Sajnos egyre több Debrecenben is a szegény ember, úgy tapasztaljuk, sokan kerülnek szinte kilátástalan élethelyzetbe. Voltak, akik felemlegették,  2010-ben azt ígérte a mai kormány, hogy senkit sem hagynak az út szélén. "Uram, ezt be is tartották, mást se nagyon. Jó fenéken billentettek bennünket, és berúgtak minket az árokba. Jó mélyre, nehogy ki tudjunk ám mászni" - mondta egy 60 körüli férfi. Majd lemondóan hozzátette: "Tudja, minket "csórókat" semmibe sem vesznek, a Várból nem látszunk. Minket nem kell megvédeni, mi nem vagyunk magyar emberek?" 

Ezekre a felvetésekre mi nem tudtunk válaszolni. Meggyőződésünk, hogy nem lehetünk közömbösek azok iránt, akik nem az élet napos oldalán foglalnak helyett, akik önhibájukból, vagy anélkül mindennapos küzdelmet vívnak a talpon maradásért. 

Kis csapatunk a jövőben is, minden hónap utolsó vasárnapján várja mindazokat a felebarátainkat, akik segítségre szorulnak. Sajnos csak ennyit tehetünk az élet igazságtalansága enyhítéséért. Hívunk mindenkit, aki segíteni szeretne, két kézzel, vagy anyagi támogatással.

Legközelebb április 24.-én várjuk vendégségbe a rossz anyagi körülmények között élő embertársainkat, nagy szeretettel. 

Sajnos bárki kerülhet olyan élethelyzetbe, hogy segítő kézre, egy jó szóra, emberi hangra lenne szüksége. Úgy hisszük, hogy a szeretet, a jóság,  a segíts felebarátodon örök emberi értéke, - egyben az emberség fokmérője -, napjainkban különösen fontos.

Megszívlelendőnek tartjuk Ferenc pápa által mondottakat:
"Kevesek bőségben lakomáznak, miközben túl sokaknak még az életben maradáshoz sincsen kenyerük."

Hiszünk abban, hogy a kereszténynek mondott Magyarországon mind többen lesznek, akik meghallják, megértik a pápa üzenetét, és a földi javak igazságosabb elosztását a társadalmi szolidaritás fontos elemének tartják.

Tukoráné Kádár Ibolya
az egyesület vezetője