Hosszan mérlegelhetnénk, hogy mi ér többet: a válság, a közös ellenzéki fellépés és a hosszú kormányzás az egyik, vagy a hatalomgyár, a Gyurcsány-kérdés és az ellenzék állapota a másik oldalon. Hogy mi hat majd erősebben a következő választások előtt, mennyit hozhat az ellenzéknek az egyik, mennyit vihet tőle a másik.

A tisztességes válasz nyilván ma, másfél évvel a választás előtt nem lehet más, mint a "nem tudom" - fogalmazott blogján Török Gábor politológus, aki szerint az látszik ma, hogy a 2022-as választásokon az ellenzék győzelmi esélye több, mint eddig, az viszont jelenleg nem látszik, hogy ez mire lehet elég.

Az elemző szerint az ellenzék reményét három fontos tényező erősítheti. Ezek közül a legfontosabb a gazdasági helyzet változása. Amióta a Fidesz kormányon van, a választások előtti periódusban még nem kellett gazdasági válsághelyzetben (dekonjunktúra) politizálnia. Márpedig az emberek szubjektív érzékelése a gazdaság állapotáról magyarázta leginkább a kormányon lévők támogatottságának változását 2010 óta. Amikor a korábbiaknál kedvezőbb volt ez a mutató, a Fidesz-KDNP felfelé mozdult, amikor visszaesett, a kormányoldal népszerűsége is csökkent.

A másik fontos változás az ellenzék választási taktikája lehet. Ha ugyanis az ellenzék a 106 választókörzetben valóban képes lesz egy-egy jelölt mögé odaállni, az egyértelműen új helyzetet teremt. Mindez persze nem azt jelenti, hogy meglelték a csodafegyvert, egyszerűen csak 2011 óta először van most esélyük arra, hogy teljesítsenek egy olyan előfeltételt, ami nélkül semmi esélyük sem lenne.

Tovább 2022-ben már 12 éve kormányoz majd a Fidesz-KDNP, ami a korábbihoz képest más megvilágításba helyezi a hatalmi kérdést. A politikai berozsdásodás és a választói ráunás egyaránt erősebb lehet, mint volt korábban.

Az ellenzék esélyeit csökkentő tényezők között szintén három lényeges dolgot sorolt fel Török. Ezek közül az első a hatalmi gépezet működése: a folyamatos kampányüzemmód ugyanis a korábbi választásokon is nagy előnyére vált a Fidesznek. Emellett 2010 óta állandó eleme a magyar politikának a Gyurcsány-kérdés, amelyet az egyszerűség kedvéért a "se kiköpni, se lenyelni" megfogalmazással lehet a legjobban jellemezni. A hatalomgyár pedig nyilvánvalóan mindent megtesz, hogy a téma folyamatosan napirenden is maradjon.

A harmadik elem, ami a változatlanság irányába mutat: az ellenzék állapota. Az ellenzéknek saját magára, céljaira, témáira nézve szinte alig van mondanivalója, ha azt kérnénk a szavazóktól, hogy jellemezzék az egyes ellenzéki pártokat, az Orbán-kormány leváltásán túl alig akadna valós, pozitív mondat - fogalmazott a politológus. Ráadásul az erőforrásoknál az ellenzék szintén rosszabb helyzetben van, mint korábban volt: pénze, médiája, hátországa biztosan nem több, inkább kevesebb, mint az előző ciklusokban. (napi.hu)