Magyarország menekültpolitikája és a kormány civil szervezetek ellen indított kampánya kapta a legtöbb bírálatot az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi bizottságában tartott hétfői meghallgatáson. Trócsányi László igazságügyi miniszter visszautasította a kritikákat, és azt mondta: a magyar példát egyre többen követik Európában. Nem titkolta Trócsányi László, hogy európai szintű vitákat gerjeszthet az a legfrissebb magyar törvénytervezet, amely előírná a menedékkérők tartózkodási helyének kijelölését, vagyis őrizetbe vételét. Az igazságügyi miniszter az EP szakbizottságában tegnap ízelítőt kaphatott a bírálatokból. Birgit Sippel német szociáldemokrata képviselő a meghallgatás után lapunknak azt mondta, meggyőződése, hogy a tervbe vett magyar szabályozás ellentétes a menekültek helyzetére vonatkozó genfi konvencióval és az európai uniós joggal egyaránt.

A meghallgatáson - Trócsányi László mellett - civil szervezetek képviselői tájékoztatták a jelenlévőket az alapjogok magyarországi helyzetéről. Az Amnesty International nevében Gárdos Tódor kutató a szabadságjogokat sértő gyakorlatról, a társadalmi türelmetlenségről, a menekültek és a terroristák szándékos összemosásáról beszélt. Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért igazgatója a magyarországi médiapiac változásait és a civil szervezetek elleni kormányzati támadásokat ismertette, míg a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta azt mutatta be, hogyan veszik semmibe Magyarországon a menedékkérők és a menekültek jogait. Eközben Szánthó Miklós, a kormányközeli Alapjogokért Központ igazgatója megvédte a magyarországi demokratikus intézményrendszert, és azt mondta: egyetért Donald Trumppal abban, hogy egy határok nélküli nemzet nem tekinthető nemzetnek.

A holland zöldpárti Judith Sargentini azt kérdezte a magyar igazságügyi minisztertől, hogy terveznek-e további lépéseket a civil szféra ellehetetlenítésére. "A civil társadalom él és virágzik" - válaszolta Trócsányi László, hozzátéve, hogy Magyarországon hatvanezer ilyen szervezet létezik. A készülő jogszabály - szerinte - nem tenne egyebet, minthogy az átláthatóság jegyében kötelezné a nem-kormányzati szervezeteket a külföldről kapott támogatások bírósági bejelentésére.

A törvénytervezetet a pénzmosás elleni harc szükségességével és nemzetbiztonsági okokkal magyarázta. Kapronczay Stefánia és Pardavi Márta a meghallgatás után azt nyilatkozták lapunknak, hogy a javaslat gyakorlatilag a társadalmi szervezetek újbóli regisztrációját írná elő, és súlyos szankciókkal büntetné ennek elmaradását.

A felszólalásokat követő vitában több képviselő számon kérte a kormányon az emberi jogok tiszteletben, pontosabban tiszteletben nem tartását, a terrorveszély súlyosságával arányos jogszabályalkotást. Sokan felháborodva emlegették, hogy a köveket dobáló és megafonba kiabáló szír Ahmed H.-t terrorcselekmény és tiltott határátlépés miatt első fokon 10 év fegyházra ítélte a Szegedi Törvényszék (az ügyben egyébként éppen ma várható egy újabb ítélethirdetés - a szerk.). A felszólalásokat azzal igyekezett visszaverni a néppárti Gál Kinga, hogy Ahmed H-ról utóbb kiderült: több útlevelet birtokol, komoly vállalkozásai és értékes ingóságai vannak Cipuson.

A meghallgatáson előkerült a felcsúti kisvasút is, amelyet a portugál szocialista Ana Gomes az EU-támogatások rossz példájaként említett. "Nem a felcsúti vasúton, hanem a négyes metrón kell keresni a korrupciót" - replikázott neki a néppárti RMDSZ-es Sógor Csaba. A svéd liberális Cecilia Wikström, aki a dublini rendszer reformjáról készülő uniós rendelet parlamenti jelentéstevője, azt hangsúlyozta, hogy minden tagállamnak részt kell vennie a menekültek EU-n belüli szétosztásában. A kormány menekültpolitikáját ért támadásokra reagálva Trócsányi a sokat ismételgetett érveket vette elő: eszerint Magyarország eleget tesz az uniós kötelezettségeinek, megvédi az EU külső határait. Nyugat-Európa problémájának nevezte, hogy nem tesz különbséget menekültek és migránsok között. Szerinte az '56-os magyarok együttműködő menekültek voltak, míg a jelenleg Európába tartó tömegek egyáltalán nem azok. A menekültek EU-n belüli elosztásáról szóló javaslatot Magyarország továbbra is elutasítja, mert az a nemzeti szuverenitásba ütközik. Trócsányi szerint az uniós határozatot támadó és az Európai Bíróság előtt fekvő magyar beadvány erős jogi lábakon áll.

Niedermüller Péter, a DK európai parlamenti képviselője magyar újságírók előtt kínosnak és szégyenletesnek nevezte a kormány brüsszeli magyarázkodását. Szerinte a menedékkérők azért távoznak Magyarországról a menekültügyi eljárás befejezése előtt, mert a szabályok és az elbánás elriasztják őket. Különösen felháborítónak nevezte, hogy a 14-18 év közötti, kísérő nélküli menedékkérőket kivonnák a gyermekvédelmi törvény hatálya alól.

Nemcsak a menekültek, más kiszolgáltatott társadalmi csoportok sincsenek biztonságban Magyarországon. Boros Tamás a Policy Solutions igazgatója, aki egy hétfői brüsszeli sajtóreggelin mutatta be a kutatóintézet legújabb elemzését a magyarországi politikai diszkriminációról, lapunk kérdésére kifejtette: az efféle európai meghallgatásoknak akkor van értelme, ha európai szintű lépések követik azokat. "Ha pusztán politikai színház, akkor a céljával ellentétes hatást ér el" - mondta. A Policy Solutions friss tanulmánya - konkrét példákkal illusztrálva - azt mutatja be, hogy a politikai diszkriminációt tiltó hazai jogszabályok és nemzetközi egyezmények ellenére Magyarországon a kormányzó pártokkal ellentétes nézeteket valló személyek és intézmények a hátrányos megkülönböztetés változatos formáival szembesülnek.

Halmai Katalin (Brüsszel) írása a Népszavának