h i r d e t é s

Tudományos vizsgálatok bizonyítják a magyar óvodapedagógiai program eredményességét

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Tudományos vizsgálatok bizonyítják a magyar óvodapedagógiai program eredményességét

2019. június 14. - 12:44

 

Francia kutatók is építenek a hazai módszer eredményeire.

Már gyermekkorban tehetünk azért, hogy javítsuk a felnőttkori önbecsülést és csökkentsük az időskori mentális betegségek, pl. a demencia esélyét, amire jó eszköz lehet a hazai fejlesztésű óvodapedagógiai rendszer, a Blum program is. A hazai vizsgálatok eredménye szerint a művészetterápiás hatású foglalkozásokra építő Blum-szemléletben nevelkedő gyermekek kreatívabbak, innovatívabbak és jobban alkalmazkodnak az új helyzetekhez, miközben a matematikai és íráskészség fejlettsége terén sem mutatnak elmaradást. A programot gondozó alapítvány által elindított képzéseken eddig félezer pedagógus végzett, a nevelési program különböző elemeiben 1600 óvoda és 310.000 család vett részt.

A Blum program legfontosabb jellemzője, hogy a gyermek személyiségére épül, célja pedig annak tiszteletben tartása, megismerése. A szülő így azt élheti meg, hogy a pedagógust nem csak egy-egy készség érdekli, hanem a gyermeket a maga komplexitásában igyekszik megismerni. Ezáltal bizalmi légkör alakul ki a család és a pedagógus között, ami a gyermek számára is megnyugtató

 – mondta Futó Judit, gyermek- és ifjúsági szakpszichológus, neuropszichológus a program másfél évtizedes működése alkalmából rendezett szakértői kerekasztal-beszélgetésen, Budapesten.

A kezdeményezés másfél évtizeddel ezelőtt a duci óvodásokat célzó Gondolkodj Egészségesen! programmal indult, de kiderült, hogy csupán a nevelés egyetlen területére koncentrálva nem érhető el eredmény. Ezzel alakult ki az átfogó, új, nem csak az egészségről szóló program

 – emlékeztetett Molnár Erzsébet, a hazai drámapedagógia jeles alakja, Bácskai Mihály özvegye.

Rendkívül fontos, hogy a program jól használható eszközöket ad a pedagógusok kezébe, hiszen csak a boldog, kreatív pedagógus tud olyan gyereket nevelni, aki képes alkotó felnőtté válni

– emelte ki Török Judit, a Blum program szakmai projektfelelőse.

Kiemelkedő eredmények Nagykovácsiban és a VIII. kerületben is

A Nagykovácsi Kispatak Óvodában immár három Blum-csoport működik és ebben az intézményben végezték el a program hatásmérését is.

A 2016-2017-es óvodai nevelési év során elvégzett hatásmérés keretében mindhárom érintetti kört, azaz a gyerekeket, szülőket és ővódapedagógusokat is megvizsgáltuk. A legfontosabb eredmény, hogy azok a gyerekek, akik Blum-szemléletben nevelkedtek, jóval kreatívabbak és együttműködőbbek voltak, továbbá normaszegéssel vagy erkölcsi dilemmával szembesülve sokkal inkább alkalmazták az ún. helyreállító, resztoratív megoldásokat anélkül, hogy erre bárki megkérte volna őket

– mondta Bakonyi Eszter szociológus, tanár, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság piackutatója, a Blum program hatásmérésének irányítója.

Az óvodapedagógusok esetében azt tapasztaltuk, hogy a kontrollcsoporthoz képest intenzívebb volt a szülőkkel történő kapcsolattartás, továbbá a másság kapcsán toleránsabbnak, elfogadóbbnak bizonyultak.

Ha a szülök azzal a kérdéssel szembesültek, hogy egy otthoni trauma, pl. válás miatt a csoportban apatikussá vagy agresszívvé váló gyerek problémájával kinek is kellene foglalkoznia, a programban résztvevők nagyobb arányban szavaztak arra, hogy a közösségnek is segítenie kell a megoldásban, míg a kontrollcsoport tagjai szerint ezt inkább az érintett családnak kell rendeznie.

Nem csak a jó környezetből érkező gyermekek és családjuk esetében használható eredményesen a Blum-szemlélet, hanem a nehezebb körülmények között élő óvodások körében is.

Óvodánkban a gyerekek többsége hátrányos helyzetű családból érkezik, így nagy szükség van olyan eszközökre, amivel az ő szüleik is megszólíthatók, bevonhatók, elérhetők

– mondta Kocsisné Juhász Éva, a VIII. kerületi Napsugár Tagóvoda vezetője.

A Blum program amellett, hogy egyaránt tud támogatást nyújtani az óvónőknek és a szülőknek, a szociális kompetenciák és értelmi képességek terén is előnyösen hat a gyermekek fejlődésére. Abban is segít, hogy a gyerekekre zúduló információáradatban megtalálják azokat az összefüggéseket, amelyekhez sokszor még az Y generációs szüleiknek sincsenek meg a maguk eszközei.

Kulcs az önbecsüléshez és az időskori mentális egészséghez

A Blum program különlegessége a tudományos megközelítés és a hatásmérés

 – hívta fel a figyelmet Bertrand Schoentgen neuropszichológus, a franciaországi Alois Alapítvány kutatója. 

Alapítványunk azt vizsgálja, hogy miként lehet már gyermekkorban tenni azért, hogy csökkenjen az időskori mentális betegségek, pl. a demencia kialakulásának esélye.

Tapasztalataink szerint 10 gyerekből 1-2 mutat idegrendszeri zavart (pl. diszlexia, figyelemzavar, stb.), és ha ezt nem ismerjük fel időben és nem foglalkozunk vele, az kihat majd a felnőtt életére, önbecsülésére, a társas kapcsolataira, a munkához és az élethez való hozzáállására is.

Rendkívül fontos a környezet szerepe: ha itt változást érünk el, akár irodalmi, akár más művészeti eszközzel, azaz ha egy gyerek minél korábban hall történeteket, vesz részt művészeti tevékenységben, annál jobbak az esélyei a megfelelő kognitív fejlődésre. 

Az alapítvány további terveiben két fő csapásirány szerepel: egyrészt szeretnék kidolgozni, miként lehetne a pedagógusokat jobban integrálni, hogy időben észrevehessék a kognitív problémák korai jeleit, másrészt olyan európai adatbázist hoznának létre, amelyből az egyes országokra lebontva kiderülne, hogy egyes környezeti elemek - pl. a számítógép előtt töltött idő, meséléssel töltött idő, stb. - hogyan befolyásolják a gyerekek kognitív fejlődését.

 


 

h i r d e t é s