A magyar gazdagok pénzügyeiben 2010 óta nőtt a fehérpénzek súlya a feketepénzekkel szemben, azonban ez nem jelenti azt, hogy sokkal tisztább körülmények között szereznék meg jövedelmeiket.

Az uniós források vagy éppen a jegybank növekedési hitelprogramja nem a felső középosztály egyéni megtakarításainak gyarapítását célozzák, mégis jól azonosíthatóak azok a csatornák, amelyek miatt ezeknek a forrásoknak egy részét nem beruházásra fordítják, hanem a vagyonos réteg személyes vagyonát gyarapítják - derült ki egy privátbanki szakértő szavaiból, aki a Magyar Nemzetnek nyilatkozott.

Az olcsó hitelnek és a támogatásoknak köszönhetően a vállalkozóknak kevesebb önerőt kell betolniuk az üzleteikbe, így több pénzük marad a bankban, amelyet megoszthatnak hazai vagy külföldi pri­vate banking számláikon.

Az egyik gond az, hogy az ilyen módon szétterülő pénz nagy része nem segíti a gazdaság növekedését, hiszen csak részben kerül vissza a vállalkozásfejlesztésbe. A másik probléma, hogy még pénzügyi befektetésként sem biztos, hogy itthon marad, hiszen könnyen kikerülhet az országból külföldi fialtatásra.

Kevésbé rossz

A magyar gazdagok pénzügyeiben az elmúlt években nőtt a fehér-, illetve világosszürke pénzek aránya a fekete- és sötétszürke jövedelmek rovására. Ez jó hír is lehetne, hiszen azt jelenti, hogy papíron tisztult a piac. A nokiás dobozok eltűntek, a borítékok elvékonyodtak.

A valóság azonban árnyaltabb, hiszen jelentősen nőtt a nem versenyhelyzetben gyarapodó cégek osztalékaiból származó vagyonok aránya. Nemzetközi tanulmányok és hazai kutatások bizonyítják, hogy az uniós támogatásokat nem hatékonyan kötik el, a nyertes tenderek gyakran vastagon túlárazottak.

Költségvetési és adózási aspektusból viszont jó hír, hogy a szürkegazdaság teret veszít, mivel a projektekből származó extraprofit lényegében adózott jövedelemként és osztalékként jelenik meg, hiszen minden egyes elköltött forint mögött számla van.

napi.hu