Az eset közel sem példa nélküli: az elmúlt évtizedek során száznál is több hasonló precedens írható a vényköteles tudatmódosító szerek számlájára.

A napokban történt gyilkosságot, amely a médián keresztül széles nyilvánosságot kapott, a jelek szerint jó eséllyel okozhatta egy pszichiátriai szer mellékhatása. Ami különösen ironikussá teszi az esetet: az elkövető nem is a saját maga, hanem a szülei részére felírt tablettákat szedte rendszeresen

– derült ki a TV2 hírműsorából.

A szert, melyet a 49 éves férfi szedett, rendkívül gyakran írják fel hazánkban szorongásos tünetekre, csak a márciusi hónapban 250 millió forint értékben váltották ki a patikákból. Amit viszont igen kevesen tudnak róla, hogy sokkal súlyosabb állapotokat képes előidézni, mint amelyekre eredetileg felírták őket.

A [gyógyszer neve] szedése során érezhet nyugtalanságot, ingerlékenységet, kialakulhat düh, agresszív magatartás, téveszme, rémálmok, hallucináció, elmezavar, szokatlan magatartás

 – derül ki az egyik ilyen szer betegtájékoztatójából. Ugyanezen tájékoztató az ingerlékenységet, a depressziót, a zavart állapotot, az idegességet és a szorongást gyakori mellékhatásokként sorolja fel. A leghosszabb időtartam pedig, amíg javasolt szedni a szert, 6-8 hónap, ezzel szemben a férfinél ezt vélhetően senki sem kontrollálta.

Amikor tehát egy hétköznapi, emberi reakció elnyomására alkalmazzák ezt a szorongásoldó szert, az alighanem felér egy orosz rulett játszmával: a központi idegrendszerre ható anyagokról senki sem tudja előre megmondani, milyen reakciót vált majd ki az egyénből. Kiváló példa erre a koronavírus-fertőzéstől való félelem és az ebből adódó szorongás, amelyre kétségtelenül sokkal többen panaszkodnak az elmúlt hónapok során – akár azok is, akik ezelőtt sohasem fordultak emiatt orvoshoz. Az ő esetükben szintúgy kevéssé valószínű, hogy valaki szigorúan konrollálná, mikor mennyit vesznek be a tablettákból.

A pszichiátriai szakma rendre figyelmen kívül hagyja vagy éppen bagatellizálni igyekszik a pszichiátriai szerekre kiadott figyelmeztetéseket. Pedig némelyiknek a fele sem tréfa: az Egyesült Államokban például az FDA nevű gyógyszerhatóság elrendelte, hogy bizonyos antidepresszánsok esetében a szer dobozán kell feltüntetni, vastag fekete keretben, hogy a szer fokozza az erőszakos viselkedés vagy öngyilkossági késztetés kockázatát. Hazánkban is meglepően sok olyan, a fentihez hasonló eset történt, ahol megmagyarázhatatlannak tűnő erőszakos tettek a korábban szedett pszichiátriai szerekhez köthetőek.

A stresszhelyzetekre adott érzelmi reakciók kétségkívül megnehezíthetik az emberek mindennapjait, de ha a „beteg” a legkisebb valószínűséggel is kalapácsos gyilkossá válhat a kezelésükre szánt tablettáktól, az aligha tekinthető észszerű megoldásnak. Ez alkalommal egy mindenki által ismert és kedvelt művész esett áldozatul a pszichiátriai szerek orosz rulettjének.

CCHR