A Magyar Közlönyben több mint egy hónapja jelent meg a lőtérfejlesztési program indításáról szóló kormányhatározat. Eszerint a kormány első ütemben 40 lőteret épít az országban, melyre az idei és a jövő évi költségvetésből 17 milliárd forintot különítettek el. Ezzel azonban még nem lesz vége az építkezésnek: a második ütemben még 67 lőtér épül – ezeknek csak a tervezésére 1,2 milliárdot szánnak.

Az elképzelések szerint az úgynevezett honvédelmi sportközpontokban nem csak lőni lehet majd. A Honvédelmi Minisztérium korábbi közleményében arról írt, hogy a létesítményekben a „honvédelmi szempontból is kiemelten fontos sportágak” – például küzdősportok, vívás, sportlövészet – edzéseit is lehet majd tartani, de oktathatnak bennük elsősegélynyújtást, esetleg tájékozódási ismereteket is. Ha pedig még ez sem lenne elég, akár közösségi rendezvényeket is szervezhetnek a falak között – persze ezeket is a honvédelmi neveléshez kapcsolódóan.

Bár az évből már csak három hónap van hátra, arra eddig egyetlen közlemény sem tért ki, hogy pontosan hol épülhetnének az új lőterek. A határozatból is csak annyi derült ki, hogy a kormány állami tulajdonú ingatlanokat keres – hiszen így nem kell azokat megvásárolni – a lehetséges helyszíneket pedig a honvédelmi miniszter fogja megvizsgálni, aki tárgyalásokat is kezdeményez majd az érintett önkormányzatokkal.

Újbudán már keresik

Úgy tűnik, hogy Simicskó Istvánnak a fővárosban nem kell messzire mennie, hiszen öt nappal a Magyar Közlöny határozata után már meg is kereste Hoffmann Tamást, a 11. kerület polgármesterét, akit arra kért, keressen olyan, önkormányzati tulajdonban álló helyszíneket, melyek alkalmasak lehetnek egy ilyen beruházásra. A kerület sajtóosztálya lapunkkal azt is közölte: a tervezett sportközpont az előírt szabályzat szerint három modulból állna:

egy közösségi épület mellett lőállás és fegyvertár is helyet kapna benne.
Ehhez vagy már meglévő lőteret fejlesztenének tovább, vagy pedig egy olyan összközműves önkormányzati telket keresnének, ahova mindezt felépíthetnék. Elképzelhető az is, hogy egy más álló hangárt vagy magtárt alakítanának át.

Az ingatlanok keresésénél az is fontos kritérium, hogy könnyen és gyorsan megközelíthesse őket a lakosság, ugyanakkor kellő távolságra legyenek a lakott területekről, hogy senkit ne zavarjon a lövések hangja.

Száz új lőteret szeretne építeni a kormány a következő években. MTI Fotó: Czika László Forrás: zoom.hu

A 11. kerületben a megfelelő helyszíneket közösen keresi a Főépítészi Iroda, a Városgazdálkodási Igazgatóság és az önkormányzati tulajdonban álló Újbuda Sportjáért Nonprofit Kft.. Ennyi kritérium mellett ez egy ideig biztosan eltart majd, viszont ha megvan, azt ingyenesen kell majd biztosítaniuk a kormány számára. Mivel a helyszínt még találták meg, egyelőre konkrét tárgyalások sem kezdődtek még a HM és az Önkormányzat között.

Természetesen szerettük volna a Honvédelmi Minisztériumot is megkérdezni, a fővárosi helyszínek közül miért pont Újbudára gondoltak, de a két héttel ezelőtt elküldött kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.

Nem tolonganak

Válaszolt viszont több fővárosi önkormányzat (az összeset megkerestük, de nem mindenki válaszolt), akik szinte kivétel nélkül azt állították: csak a sajtóból értesültek arról, hogy a minisztérium megkeresné őket az esetleges lőtérépítés miatt. Újbudán kívül szeptember végéig a lapunknak válaszoló többi fővárosi kerülethez nem érkezett hasonló kérés. Igaz, a budapesti önkormányzatok egyébként sem feltétlenül lelkesednek az ötletért.

A zuglói önkormányzat például azt írta, ha rajtuk múlna, egészen biztosan nem lenne lőtér a kerületben, de a 15. kerület – amelyet annak ellenére sem kerestek meg, hogy három, az MHSZ-től örökölt földalatti lőterük van – is azt írta:

erőforrásaikat inkább a már eddig is előírt jogszabályi kötelezettségeikre és helyi vállalásaikra fordítanák.

A belső kerületek közül érthetően többen is azt válaszolták, nem lenne túl életszerű, hogy a belvárosban honvédelmi sportközpontok épüljenek. A hatodik kerületben azt is hozzátették: általánosságban azokat a kezdeményezéseket támogatják, melyeket a lakosság is szeretne, és a közjót szolgálják. Ugyanakkor Terézvárost nem is keresték az ügyben, és ugyanezt válaszolta a kilencedik kerületi önkormányzat is.

Bár megfelelőbbnek tűnnek, a jelenlegi tervek szerint

a kiszemelt helyszínek között nem szerepelnek külsőbb fővárosi kerületek sem.

Csak a sajtóból értesült például a tervekről a soroksári önkormányzat, ahol már egyébként működik két lőtér: az egyiket egy vadásztársaság kezeli, a másik pedig magánkézben van a régi soroksári textilgyár területén, és katonai lőfegyverekre specializálódott. Éppen ezért a 23. kerület nem is szeretne újabb lőteret, de nem is tudnak olyan ingatlanról, ami megfelelne a célnak.

Nem tudnak megfelelő helyszínről Pesterzsébeten sem, igaz, a 20. kerületet sem kereste fel a minisztérium, mint ahogy nem foglalkozott a kérdéssel a 13. kerület sem. Angyalföldön egyébként most is van működő lőtér, méghozzá az önkormányzat tulajdonában: a Tahi úti létesítményt jelenleg az Angyalföldi Polgári Lövész Egylet bérli, 80-100 fős tagságuk elsősorban utánpótlás-nevelő bázisként működik.

Van, ahol örülnének

Örülne viszont egy új lőtérnek Csepel, ahol több helyszín is megfelelő lenne a kormány céljaira, viszont eddig őket sem keresték meg. Az önkormányzat lapunknak küldött válaszában azt írta: a 21. kerület sportmúltjában mindig is előkelő helyen szerepelt a sportlövészet, a kétezres évek elején pedig még náluk működött Budapest legnagyobb lőtere. A 24 lőállással, 100 méteres pályával, klubszobákkal, konditeremmel felszerelt épület MHSZ-lőtérként volt ismert, a negyvenes években Weiss Manfréd Vállalati Levente lőtérnek is hívták.

A terület privatizációval került egy részvénytársaság tulajdonába, akik 2003-ban eladták, helyén azóta bevásárlóközpont működik.

Zoom.hu