CIVILHETES

CIVILHETES képe

Rekord arányú megújuló energia, ugyanakkor még több kibocsátás, romló éghajlati mutatók – látlelet bolygónkról 12 ábrán az ENSZ klímacsúcs idején

2026. november 13. péntek, 08:25
2025-ben először történt meg, hogy több villamos energiát termeltek a világon megújuló energiaforrásokból, mint szénből, azonban az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nőtt. A bolygó éghajlati állapotát jelző mutatók közül a legtöbb a rövid távú ingadozások kiszűrésével rekordértéken áll, az óceánok egyre melegebbek, a jégtakaró fogy, és mind gyakoribbak a szélsőségesen forró napok. Miközben zajlik az idei ENSZ klímacsúcs (COP31), Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói 12 összegző, új ábrán mutatják be a legfrissebb nemzetközi éghajlati jelentés legfontosabb eredményeit, és azt is megvizsgálják, mikorra érhetjük el a kétfokos felmelegedést, ha fennmarad a közelmúlt melegedési üteme.

Egyetlen szélsőséges időjárási esemény is dominóhatást indíthat el – Európa új terve Magyarországnak is irányt mutat

2026. november 11. szerda, 08:07
Az éghajlatváltozás hatásai nem állnak meg egy-egy ágazat határán: egy szélsőséges időjárási esemény az energiaellátástól a vízellátáson át az egészségügyig több létfontosságú rendszer működését is veszélybe sodorhatja. Az Európai Bizottság új keretrendszerrel kívánja ellenállóbbá tenni a kontinenst, amely már most is évente több tízmilliárd eurós éghajlati károkat szenved el. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója és senior klímapolitikai tanácsadója bemutatja, miért kell az alkalmazkodás mellett a rendszerek ellenálló képességét is erősíteni, és milyen feladatokat jelent ez Magyarország számára a vízgazdálkodástól a kritikus infrastruktúrák védelméig.

Nem csak az számít, mennyi fát termel az erdő: százmilliárdokat érhet, ha tovább állva marad

2026. október 28. szerda, 10:05
Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését, de az ehhez szükséges legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben keresendő. Kis András, Rácz Viktor, Szajkó Gabriella és Ungvári Gábor, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont munkatársainak modellezése szerint már a jelenlegi európai karbonárakhoz hasonló ösztönzők is alapvetően megváltoztathatnák a hazai fakitermelési döntéseket. Ha egy jól kitalált karbonárazás miatt több fa maradna hosszabb ideig az erdőkben, az 2050-ig mintegy 3,1 milliárd euróval csökkenthetné a magyar klímasemlegességi átmenet költségét.

Több mint száz éve tart a Balaton-part beépítése – most az utolsó szabad területek kerültek sorra

2026. október 27. kedd, 08:19
A Balaton-part utolsó szabad vízparti területein is apartmanházak épülnek, a korábban elkülönülő üdülőövezetek pedig egyre inkább összeérnek. A néhány év alatt felfutó építkezési hullám nem pusztán a tópart látványát változtatja meg: tovább rombolja az ökológiai hálózatot, túlterheli a közlekedési infrastruktúrát, és régi társadalmi konfliktusokat élez ki. Wettstein Domonkos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékének tanszékvezető-helyettese, egyetemi docens bemutatja, hogyan vezetett a Balaton-part több mint százéves beépítési folyamata a mai helyzethez, és miért különösen nagy a tétje a még szabadon maradt partszakaszok sorsának.

Politikai szándék kérdése, mennyire akarjuk a jogot a Balaton védelmére használni

2026. október 22. csütörtök, 08:06
Az államnak egyértelmű alkotmányos kötelezettsége van a Balaton védelmére, és csak politikai akarat és döntés kérdése, hogy megteremti-e annak lehetőségét, hogy éljen a kisajátítás eszközével a természeti értékek és a jövő nemzedék érdekeinek védelmében. A környezetvédelmi jogszabályokkal és azok alkalmazásával azonban – és kétségtelenül nemcsak Magyarországon – alapvető baj van: a tudomány számára előrelátható, későbbi károkkal ritkán foglalkoznak a hatóságok, miközben a klímaválság és következményei ránk rúgták az ajtót. Azt mindenki elismeri, hogy a klímaválság megfékezéséhez és a hozzá való alkalmazkodáshoz technológiai átállásra van szükség. Azonban a jog is egy társadalmi „technológia”, amelynek átállítása nagyon is időszerű.

Oldalak