h i r d e t é s

Vásárhelyi Mária: Halálos játszma 2.0

Olvasási idő
12perc
Eddig olvastam

Vásárhelyi Mária: Halálos játszma 2.0

2020. április 16. - 09:53

 

„Ne pazarold el a lehetőséget, amit egy jó kis válság a kezedbe ad!” (Winston Churchill)

A rosszat mindenki igyekszik gyorsan elfelejteni, a társadalmi emlékezet pedig az egyéninél is rövidebb. Most, az egész világot rettegésben tartó és tízezrek életét követelő koronavírus idején döbbenten és tanácstalanul állunk a jelenség előtt, úgy érezzük velünk ilyen még soha nem történt. És bár az igaz, hogy ilyen súlyos járványhelyzetet korábban nem éltünk át, a 2009-es sertésinfluenza is komoly megpróbáltatások elé állította világot. Ma már alig-alig emlékszünk rá, de egy átfogó tanulmány szerint a H1N1 vírus a Föld lakosságának 24 százalékát, kb. 1,65 milliárd embert fertőzött meg, és bár a hivatalos statisztikák 13-14 ezerre, egy mindenre kiterjedő elemzés 151 és 575 ezer közöttire becsüli a halálos áldozatok számát. S hogy a járvány nem követelt ennél is több áldozatot, az kizárólag annak köszönhető, hogy néhány hónap alatt sikerült megtalálni a vírus elleni oltóanyagot. És ahogyan a rettegést gyorsan elfelejtjük, úgy merül a feledés homályába az is, a vészhelyzetre hogyan reagáltak a politikai közélet meghatározó szereplői. Pedig a jól karbantartott emlékezet sok kellemetlen vagy fájdalmas meglepetéstől megóvhat bennünket. Így például, ha felidézzük, hogyan viselkedett a jelenlegi kormányzópárt ellenzékben, 2009-ben, a sertésinfluenza-járvány idején, akkor talán kevesebb illúziónk lett volna, hogy kormányon miként küzd a sertésinfluenzánál fenyegetőbb koronavírus ellen. A 2009-es forgatókönyvből kiindulva nem sok okunk volt feltételezni, hogy az a politikai erő, amely ellenzékben egy pusztító járványt önző és cinikus módon kizárólag politikai haszonszerzésre használ fel, kormánypártként felelősen és odaadással, kizárólag a közösség érdekeit szem előtt tartva, az állami erőforrásokat a járvány elleni küzdelemre koncentrálva veszi fel a harcot a veszéllyel, és nem saját hatalmának bebetonozására, politikai ellenfeleinek erkölcsi megsemmisítésére és vagyonának gyarapítására használja fel a helyzetet. 

Világjárvány 2009 

A sertésinfluenza 2009-ben Mexikóban ütötte fel a fejét, ahol a csúcsidőben egyetlen hét alatt 850 megbetegedést és 59 halálesetet regisztráltak. A vírus Európában 2009 áprilisában jelent meg. A magyar egészségügyi kormányzat ezzel egy időben, április 27-én tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy Magyarország saját oltóanyagot fejleszt ki a vírus ellen, és bíztató lépéseket tettek a kellő vakcina előállításához szükséges vírustörzs beszerzéséért és az oltóanyag tömeges előállításáért. Május 28-án a WHO-tól megérkezett a vírustörzs, és a kormány a védőoltások tömeges gyártásával foglalkozó Omninvest nevű céget bízta meg az oltóanyag előállításával. Miután ez megtörtént, azonnal megkezdődött az oltóanyag tesztelése, néhány hét alatt több száz önként jelentkezőn próbálták ki a vakcinát. A gyors döntés és előállítás eredményeképpen, míg az európai országok döntő többsége jelentős késéssel három nagy multitól szerezte be az oltást, Magyarország Európában elsőként saját fejlesztésű és gyártású oltóanyaggal indult harcba az influenza ellen. Az előrejelzéseknek megfelelően nyár elején hozzánk is megérkezett a vírus. Az első megbetegedést június 2-án regisztrálták, július 23-án pedig meghalt az első H1N1 vírussal fertőzött beteg. Ez a drámai esemény szolgált ürügyül, hogy az akkor ellenzékben lévő Fidesz beindítsa propagandagépezetét, és a járványt felhasználva erősítse lejárató kampányát a kormány, az oltás, az oltóanyagot előállító cég és a járványügyi szakhatóság ellen, és elbizonytalanítsa mindazokat, akik szeretnék magukat beoltatni. 

A kormány nyaral, az emberek meghalnak 

A kampány első felvonása „bűnös késlekedéssel”, „hozzá nem értéssel”, „tehetetlenséggel” vádolta a kormányt a „miközben a kormány nyaral, emberek fognak meghalni” gondolatkörére felépítve. És a propagandagépezet olajozott működését egyáltalán nem akadályozta, hogy Magyarország az elsők között indította el a felkészülést a járványra és az oltóanyag tömeges előállítására. A második felvonás „a magyar kormány sajnálja a pénzt a jobb minőségű oltóanyagra” munkacímet viselte. Az első áldozat halálának napján Pesti Imre fideszes egészségpolitikus egy sajtóeseményen arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a kormány csak a rosszabb minőségű, olcsóbb vírusellenes készítményből vásárolt, mivel a drágább, jobb minőségű vakcinát sajnálja a #magyaremberektől. Ezt követően hetekig ezt harsogta az ellenzéki propagandakommandó, mit sem törődve azzal, hogy az állításból egyetlen szó sem volt igaz. Kiderült ugyanis, hogy az Európában 6,5 és 10 euró közötti áron árusított készítmény itthoni maximalizált, 1930 forintos ára az egyik legalacsonyabb volt Európában, a WHO pedig közleményt adott ki, mely szerint a Magyarországon előállított oltóanyag az egyik legjobb minőségű a világon. Ráadásul azt is egyértelművé tették, hogy a lakosság nagyobb része ingyen fog hozzájutni az oltáshoz. 

2009. július 27-én a kormány sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elfogadta a szakhatóság által kidolgozott pandémiás tervet, amelynek értelmében összesen 6 millió oltást rendelnek meg a gyártótól, amelynek 60 százalékát ingyen kapják meg a rászorulók; idősek, krónikus betegségben szenvedők, gyermekek, kismamák, kétmilliót pedig hatósági áron a gyógyszertárakban fognak árusítani. A bejelentéssel egy időben a Fidesz háza táján sajtótájékoztató sajtótájékoztatót követett, amelyeken a párt szakpolitikusai – Kupper András és Pesti Imre – „megdöbbentőnek”, „tragikomédiába illőnek” minősítették a pancser kormány járványügyben tett intézkedéseit, azt állítva, hogy az ország vezetői mindenféle trükkökkel húzzák az időt, hogy ne kelljen az oltóanyagra pénzt költeni, jóllehet a kormány ekkorra már szerződést kötött az oltóanyag gyártására. A tények ilyen mértékű negligálása és a járvány elleni küzdelem teljes átpolitizálása – úgy látszik – a Fidesz egyetlen pandémiás szakemberének is sok volt. A korábban mindig hű pártkatonaként szolgáló Mikola István – aki korábban a párt egészségügyi minisztere, majd alelnöke is volt – sajtótájékoztatón cáfolta az elmúlt hetekben zajló fideszes kampány minden állítását, kijelentve, hogy „az előállított oltóanyag kiváló”, „Magyarország jól áll a vakcina előállításával”, és azt is leszögezte, hogy „a megrendelt 6 millió oltóanyag elegendő lesz a járvány elleni küzdelemhez”. Azt is közölte, hogy ő biztosan beoltatja magát és családját is. Nem meglepő, hogy Mikola Fideszen belüli ígéretes karrierje ezzel véget is ért. 

2009 augusztusában a kormány bejelentette, hogy a gyártó elkészítette a megrendelt oltóanyagmennyiséget, amelyért a költségvetésből 4,5 milliárdot fizetnek ki, és arról is tájékoztatták a közvéleményt, hogy szeptemberben megkezdik az oltóanyag kiszállítását, és októberben már mindenki számára hozzáférhető lesz. Ez azonban cseppet sem akadályozta az ellenzéki párt politikusait és újságíróit abban, hogy a kormányt nap mint nap lúzerséggel, hazudozással, haszonleséssel vádolják. 

Mindeközben szeptemberben már folyamatosan érkeztek a riasztó hírek az országszerte jelentkező tömeges megfertőződések miatti iskola- és óvodabezárásokról, az egyre több intenzív osztályon kezelt betegről. Október második hetében nálunk már 15 ezer új megbetegedést diagnosztizáltak, a legerősebben fertőzött Angliában pedig 80 ezer új beteget és 128 halálesetet. 

Oltásellenes kampány 

A Fidesz-propagandakommandó ekkor látta elérkezettnek az időt, hogy oltásellenes kampányt indítson. Az egyre súlyosabbá váló helyzetben két lőállásból tüzelve próbálták elvenni az emberek kedvét attól, hogy beoltassák magukat a vírus ellen. Egyrészt a hazai oltóanyag minőségét kritizálták, másrészt az oltás súlyos mellékhatásait ecsetelték drámai víziókkal. Hanthy Kinga, a Magyar Nemzet újságírója annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „az Omninvest csupán a nyakán maradt szériától akar megszabadulni”. Ludwig Emil – szintén a Magyar Nemzet újságírója – szerint „hiába oltatja be magát a miniszter a tévében, ezek mind hét éve csak a javunkat akarják, a javainkat az utolsó fillérig. Na, nem, ebből sem kérünk! Ez az oltás megint csak egy svindli.” Ezzel párhuzamosan a Fidesz prominens vezetői saját példájukkal próbálták elrettenteni a közönséget az oltástól. „Nem oltattam be magam, és nem is fogok kérni védőoltást” – nyilatkozták a párt alelnökei, Pelczné Gáll Ildikó és Navracsics Tibor. „Nem oltattam be magam, és figyelembe véve a körülményeket, nem is fogom” – vetette oda hetykén Szijjártó Péter a Népszabadság újságírójának, hogy jó példával elöl járva vegye el mindenki kedvét a védekezéstől. „Követhetetlen a vakcina hűtése”, „az oltással kapcsolatos elemi hatástani vizsgálatok hiányoznak”, „a magzati következmények csak évek múlva jelentkeznek”, „tisztességes háziorvos nem adja be a vakcinát” – rémisztgette olvasóit a Magyar Nemzet és a Hír Tv. 

És bár október végére az elkészült 4 millió oltást kiszállították a gyógyszertárakba, a fertőzöttek és a halálesetek száma pedig meredeken növekedett, az oltásprogram a kormány minden erőfeszítése ellenére elbukott a Fidesz oltásellenes kampánya következtében. A Szonda Ipsos közvélemény-kutatása szerint az ekkor már jelentős többségben lévő Fidesz-szavazók 78 százaléka úgy döntött, nem oltatja be magát, sőt, a kampány olyannyira sikeresnek bizonyul, hogy egyre több egészségügyi dolgozó is nyilvánosan bejelentette, ugyanígy döntött. 

Hasonló jelenségről számoltak be egyébként az amerikai közvélemény-kutatók is; míg a demokrata párti szavazók jelentős többsége oltáspárti volt, a republikánusok kétharmada – a párt oltásellenes kampányának hatására – ellenezte az oltást. Az oltásellenes kampány egyik meghatározó arca pedig éppen a jelenlegi elnök, Donald Trump volt. 

Mivel november közepére már senki előtt nem lehetett kétséges, hogy nagy a baj, hiszen nap mint nap újabb és újabb halálesetekről tudósított a sajtó, az ellenzék stratégiát váltott. Ekkor már nem az oltás ellen kampányoltak, hanem a kormány oltással kapcsolatos tehetetlenségét kárhoztatták. „A hazudozás és a lúzerség immár kormánydirektívává vált, amit el lehetett rontani, azt a kormány elrontotta, ahol hazudni lehetett, ott hazudtak” – állította Pesti Imre, „mai napig nincs elég oltóanyag, a kormány az embereken kísérletezik, és képtelen arra, hogy megvédje a magyar emberek érdekeit” – szajkózta Szijjártó Péter, miközben a kormány azért könyörgött, hogy az emberek éljenek az oltás lehetőségével, és vegyék igénybe a 4 millió kiszállított ingyenes oltást. Mindeközben kiderült, hogy nemcsak Orbán Viktor és Kövér László oltatta be magát és családját, hanem az a Navracsics Tibor is, aki néhány héttel korábban még határozottan kijelentette, hogy nem kér belőle. Rogán Antal 5. kerületi polgármester pedig ingyenes oltópontot nyitott saját kerületében. 

Vakcinabiznisz 

Ezt követően új támadási pontot talált a Fidesz kommunikációs csapata. Kupper András igazat mondott, amikor azt állította, hogy „elkezdődött az influenzacirkusz újabb felvonása”. Csakhogy a cirkusz forgatókönyvét nem a Bajnai-kormány, hanem a Fidesz írta. Immár nem a gyógyszert, hanem előállítóját próbálták lejáratni, a kormányt pedig azzal vádolták, hogy nyerészkedik az oltóanyagok értékesítésén. „Nagy és piszkos üzlet áll a H1N1 elleni vakcina mögött” – adta meg az alaphangot a propagandagyár mindig kéznél lévő firkásza, Pilhál György, majd „a leggátlástalanabb kufárokat is megszégyenítő módon üzletel a kormány az oltóanyaggal”, „rosszízű biznisz áldozata a vakcina”, „a kormány a járványt is lenyúlásra használja” – harsogták a fideszes médiumok. Hiába próbálták magyarázni kormánypárti politikusok és független pandémiás szakemberek, hogy az oltóanyag árára a gyártáson kívül számos járulékos költség – raktározás, hűtés, minőségbiztosítás, porciózás, szállítás – is rárakódik, és a pénzért árusított vakcina árába a társadalmi szolidaritás jegyében azt is beépítették, hogy a tehetősebb rétegek valamivel hozzájárulnak a négymillió ingyenesen beadott oltás költségeihez. 

Még tartott a „vakcinabiznisz” kampány, amikor Demeter Ervin volt titkosszolgálatokat ellenőrző miniszter vezényletével az oltásokat gyártó cég „kifürkészhetetlen tulajdonosi hátterét” kezdik firtatni. „Békeidőben” rendjén való is, hogy egy több milliárdos állami megrendelés esetén fontosak a megbízott cég tulajdonlására vonatkozó adatok, egy számos halálos áldozatot követelő világjárvány idején azonban nyilván mindent felülír az emberei életek mentésének szempontja. És a Fidesz újabb leleplezésének hitelét tovább gyengítette, hogy kormányzása idején ők is rendszeresen ettől a cégtől rendeltek oltóanyagot anélkül, hogy foglalkoztak volna a tulajdonosi háttérrel. Pedig akkor járvány sem volt. Demeter Ervin azonban nem adta fel. Néhány nappal később jókora médiafelhajtással nyilvánosságra hozta a nagy leleplezést, mely szerint korábban az Omninvest tulajdonosai között volt egy személy, aki 1988 előtt kapcsolatban állt a III/3-as csoportfőnökséggel... 

December elejére, miután már több szülés előtt álló kismama is meghalt a vírusfertőzésben, érzékelhető változás állt be az oltást körülvevő közhangulatban. A kijózanodást gyorsította, hogy egy apa, aki elvesztette huszonnégy éves fiát, nyilvánosságra hozta a történetet. A helyi laphoz küldött sms-ben azt írta: „Kit érdekel, hogy kinek a tulajdonában áll az oltóanyagot előállító cég. Mire a fiamat beoltották, már késő volt. Nem tudom hibáztatni, hiszen még néhány nappal ezelőtt is arról szóltak a hírek, hogy az ápolók, orvosok jó része sem oltatja be magát. Elég volt ebből, ismételgettem magamban, amikor azt láttam, hogy a híradókban még mindig azon marakodnak, milyen hátterű cég gyártja a vakcinát.” 

A Medián közvélemény-kutatása szerint egy hónap alatt háromszorosára, a leginkább veszélyeztetett fiatalok körében tízszeresére, a kisgyermeket nevelők között pedig ötszörösére nőtt azok aránya, akik beoltatták magukat a vírus ellen. Ami alig változott, az az oltáspártiak és az oltásellenesek politikai orientációjának szignifikáns különbsége; így történt, hogy az év végére az MSZP támogatói közül kétszer annyian voltak beoltva, mint a Fidesz támogatói körében. 

S ha bárki azt gondolná, a fejlemények láttán a Fidesz kihátrált abból, hogy a járványhelyzetből politikai hasznot kovácsoljon saját maga számára, hát súlyosan téved. Pesti Imre, a fél évvel korábban indított oltásellenes kampány vezérszónoka egy sajtótájékoztatón utasítja el azt a rágalmat, hogy a Fidesz lenne a felelős az oltással szembeni bizalmatlanságért, mivel „a Fidesz – szemben a szocialistákkal – kezdettől fogva a H1N1 elleni oltóanyag és a beoltatás mellett állt”. 

Mindezek fényében akár a józan ész populizmus felett aratott diadalának is betudhatjuk, hogy az év végére Magyarország Európa harmadik legjobban átoltott országa volt. 

A 2009-es halálos játszma inkább használt, semmint ártott a Fidesz népszerűségének, mivel a járvány elmúltával mindenki szerette volna elfelejteni az elmúlt hónapokat, és senki nem foglalkozott a párt hazardírozásával. A koronavírus-járvány esetében azonban könnyen visszájára fordulhat a helyzet. Nemcsak azért, mert ez sokkal súlyosabb, mint a sertésinfluenza-járvány, hanem azért is, mert ilyen helyzetben a kormánypárt nem viselkedhet tartósan úgy, mintha ellenzékben volna, és előbb-utóbb kénytelen lesz a valódi ellenséggel szemben felvenni a harcot, és mert az elmúlt évek látvány-gazdaságpolitikája most kártyavárként omolhat össze.  

 

Vásárhelyi Mária / ÉS - PUBLICISZTIKA - LXIV. évfolyam, 15. szám, 2020. április 9.


 

Kommentek

h i r d e t é s