Végük az egy százalék alatti pártoknak
Ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson egyszázalékos eredményt sem ér el, köteles visszafizetni az államtól kapott kampánypénzt - döntött a parlament kedden a kampányfinanszírozási törvény módosításával. - írja a nepszava.hu.
Ha nem kapnak elég szavazatot, ugrott a pénz. Fotó: Tóth Gergő Forrás: nepszava.hu
A fideszes Gulyás Gergely és Répássy Róbert - kétharmados támogatást igénylő - előterjesztését 184 kormánypárti, szocialista és jobbikos igen szavazattal, 2 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
Ha fennáll a visszafizetési kötelezettség, és azt a párt határidőben nem teljesíti, akkor a törvény értelmében a vezető tisztségviselői állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért.
A pártlistát állítóknak ezt még az állami támogatás folyósítása előtt nyilatkozatba kell foglalniuk, amelynek tartalmaznia kell a párt vezető tisztségviselőinek nevét és a vezető tisztségviselői jogviszony kezdő időpontját.
A pártlista nyilvántartásba vételének jogerőssé válása és a visszafizetési kötelezettség keletkezésének időpontja között a vezető tisztségviselők körében bekövetkezett változás az egyetemleges helytállási kötelezettséget nem érinti, a követelés ezen időtartamon belül bármely vezető tisztségviselőtől követelhető.
Ha a párt a befizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a tartozást az államkincstár megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hajtja be.
Ha a párttól a pénz nem hajtható be, annak megfizetésére határozattal kötelezhetők a vezető tisztségviselők. Ha ők sem fizetik vissza időben, a kincstár megkeresésére a NAV intézkedik a vezető tisztségviselővel szemben a tartozás behajtása iránt.
A törvény arról is rendelkezik, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az általános országgyűlési választást követő egy éven belül hivatalból ellenőrzi a támogatás felhasználását azoknál a pártoknál, amelyek a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább 1 százalékát megszerezték.
A fideszes előterjesztők javaslatuk indoklásában azt írták: az ellenzéki pártok több alkalommal kritizálták, hogy a pártoknak járó támogatások esetén nincs olyan "komolysági küszöb", amelynek el nem érése esetén a párt köteles az állami támogatást visszafizetni. Az ÁSZ elnöke az elmúlt választás tapasztalatai alapján ezzel megegyező tartalmú módosítást kezdeményezett a házelnöknél - tették hozzá.
Gulyás Gergely és Répássy Róbert eredetileg azt kezdeményezte, hogy egy pártnak akkor kelljen visszafizetnie az állami kampánytámogatást, ha a fél százalékot sem éri el, illetve azt írták volna elő, hogy ha egy párt nem teljesíti visszafizetési kötelezettségét, akkor az a legfőbb vezető testületének tagjait terhelje.
A törvényalkotási bizottság ülésén azonban - az MSZP-s Bárándy Gergely indítványára - szigorítást fogadtak el a javaslathoz annak érdekében, hogy egy százalékra emeljék a küszöböt. A testület szavazta meg azt a módosítást is, amely szerint a követelés bármely vezető tisztségviselőtől is behajtható.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Szigorították a Btk.-t a gyermekek védelmében
Az Országgyűlés szigorította a büntető törvénykönyvet (Btk.), így ezentúl véglegesen el kell tiltani a gyermekekkel való foglalkozástól azokat, akik 18 évnél fiatalabbak sérelmére követnek el a nemi élet szabadsága, a nemi erkölcs elleni bűncselekményt.
A Fidesz által javasolt Btk.-módosítást 182 - kormánypárti, MSZP-s, jobbikos és LMP-s - igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
Az elfogadott Btk.-passzus úgy szól, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét, ha a tettét 18 évnél fiatalabb sérelmére követte el, végleges hatállyal el kell tiltani minden olyan foglalkozástól vagy tevékenységtől, amelynek során 18 évnél fiatalabb nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll vele. A törvénykönyv jelenleg csak lehetőséget ad rá, de nem teszi kötelezővé a foglalkozástól eltiltást.
A kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt elkövetőket szintén el kell tiltani az ilyen foglalkozásoktól és tevékenységektől, de különös méltánylást érdemlő esetben az eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.
A törvénymódosítás december 1-jén lép hatályba.
A parlament határozatban kér kárrendezést a kormánytól a Czeglédy-ügyben
Az Országgyűlés határozatban kérte fel a kormányt, hogy gondoskodjon a Czeglédy-ügyben ki nem fizetett fiatalok és nyugdíjasok rendkívüli kárrendezéséről.
A parlament 148 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 3 nem ellenében fogadta el fideszes képviselők erről szóló indítványát.
A Ház döntése alapján a kabinetnek a lehető leggyorsabban ki kell fizetnie azokat, akiket Czeglédy Csaba, az MSZP, a DK és az Együtt szombathelyi képviselője és társai tudatosan megkárosítottak.
Az Országgyűlés emellett indokoltnak látja annak vizsgálatát, hogy a Human Operator Zrt. tevékenységének volt-e köze azon balliberális pártok finanszírozásához, amelyeknek Czeglédy Csaba a mai napig képviselője a szombathelyi közgyűlésben.
A parlamenti határozat a rendkívüli, méltányosságon alapuló (ex gratia) kárrendezést a legkiszolgáltatottabb fiatal és nyugdíjas munkavállalók védelmével, továbbá a jelen esettől eltekintve példaértékűen működő diákszövetkezeti szektorba vetett bizalom helyreállításával indokolja.
Az elfogadott határozati javaslat a közzétételét követő napon lép hatályba.
